5. fejezet

Hermione n�m�n �s megd�bbenve n�zett az �gyon hever� dobozra. Perselus vacsor�zni h�vott? Majd t�ncolni is? Mi �t�tt a f�rfibe, hogy ilyen elhat�roz�sra sz�nta el mag�t? Hiszen Perselus tiszt�ban van azzal, hogy ut�lom. Azok ut�n, ami t�rt�nt… – Ezek a gondolatok j�rtak a l�ny fej�ben. V�g�l �gy d�nt�tt, hogy megn�zi a doboz tartalm�t, de ahogyan levette a doboz fedel�t, elakadt a l�legzete. Megfogta �vatosan a ruh�t, �s kiemelte a dobozb�l. S�t�tk�k, p�nt n�lk�li, testhez simul� est�lyi ruh�t l�tott. Tartozott hozz� egy p�r ugyanolyan sz�n� cip� �s keszty�.

Lassan letusolt �s felh�zta mag�ra a ruh�t, de olyan �vatosan, att�l f�lt, hogy elszakad a k�nyes ruha, ha durv�n ny�lnak hozz�. Haj�t kikef�lte, leheletnyi sz�jf�nyt tett az ajkaira �s el�gedetten belen�zett a t�k�rbe. Kicsit idegesen, lassan lebandukolt a l�pcs�n.

Perselus ahogyan �szrevette a l�nyt a l�pcs�fordul�n, hirtelen fel�llt a kanap�r�l. Csod�lkozva n�zte a n�t. Leengedett hull�mos haja v�gig omlott a v�llain, a k�k ruha kiemelte karcs� test�t �s megpillantotta a csod�lkoz� szemp�rt.

- Gy�ny�r� – cs�szott ki a f�rfi sz�j�b�l.

- Nem kell h�zelegni – v�laszolt a l�ny kiss� gonoszul.

- De k�r, hogy megsz�lalt! Egy percig azt hittem, hogy a legszebb n�t l�tom – szomorodott el Perselus. Hogyan tudn�m megl�gy�tani a sz�v�t? Hogyan tudn�m helyrehozni a hib�t, amit elk�vettem? Nagyon neh�z k�t h�napnak n�z�nk el�be – gondolta mag�ban.

A l�ny lassan lej�tt a l�pcs�n, �s indult a bej�rat fel�.

- H�, hov� megy? El�bb karoljon bel�m! – sz�lt r� Perselus.

- Mi�rt? – k�rdezte megrov�an a l�ny.

- Mert a mi k�reinkben �gy szok�s – oktatta ki a f�rfi. Vagy azt akarja, hogy megb�mulj�k, mert illetlen�l viselkedik?

- Majd az �tteremben mag�ba karolok, de itt nem. Nem akarom, hogy feleslegesen hozz�m �rjen.

Perselus megcs�v�lta a fej�t, majd bez�rta az ajt�t. Hermione az aut� mellett �llt, arra v�rva, hogy a f�rfi kinyitja neki az ajt�t, de amaz megker�lt a kocsit �s be�lt. Hermione m�rgesen kopogott az ablakon mire Perselus leengedte.

- Mit �hajt h�lgyem? – k�rdezte t�le higgadtan.

- Maga k�reiben nem szok�s ajt�t kinyitni a h�lgyeknek? – f�jtatott m�rg�ben a l�ny.

- Majd az �tteremn�l – hangzott a v�lasz.

Hermione m�rgesen kinyitotta az ajt�t, majdnem kiszak�tva, �s lehuppant a f�rfi mell�.

- Vigy�zzon a ruh�j�ra! – figyelmeztette.

- Pofa be! – duzzogott a l�ny.

Eg�sz �ton egyik�k sem sz�lalt meg. Perselus ideges volt a l�ny miatt. Tudta, ha �gy folytat�dik, akkor Hermione k�pes a h�z�t felgy�jtani. Azt is tudta, hogy ha nem csillapodik le, k�nytelen lesz kirakni a l�nyt a h�zb�l, �j lak�st keresve mag�nak. Annyira sajn�lta a dolgot, mindenki megv�ltozott �s nem tudta, hogy hogyan kezelje �t. Az-az �larc, ami a l�nyt takarta nem akart m�g leesni, de Perselus b�zott abba, hogy egy nap felismeri Hermione igazi �nj�t. Nagyon szerette volna m�r l�tni, de a k�nyes h�lgyem�nynek m�g nem akar�dzott megmutatkozni.

Hossz� �t ut�n meg�lltak az �tteremn�l. Perselus udvariasan kinyitotta a l�nynak az ajt�t, amaz meg durv�n bel�je karolt, hogy a f�rfinek f�jdalmat okozzon, de Perselust kem�ny f�b�l faragt�k, sz�m�tott erre. Lassan bel�ptek az �tterembe, a pinc�r az egyik asztalhoz vezette �ket, �s �tadta neki az �tlapot. A f�rfi megn�zte, majd becsukta, de Hermione ki sem nyitotta.

- Maga nem rendel semmit? – k�rdezte t�le csod�lkozva.

- Nem vagyok �hes – hangzott a duzzog� v�lasz.

- Ne boh�ckodjon! – eln�mult, mert odament hozz�juk a pinc�r. – A szok�sosat k�rem, �s �n? – n�zett r� a l�nyra.

- A legdr�g�bbat k�rem.

- Biztos ebbe? Nekem mindegy. Akkor ezeket k�r�nk – fordult a pinc�rre.

- Rem�lem, nem sajn�lja a p�nz�t – n�zett r� m�lyen Hermione.

- P�nz sz�momra nem fontos, �n akarta, meg is kapja.

- A bar�tn�je mit sz�lna, ha megl�tna minket? – g�nyol�dott.

Perselus figyelni kezdte a t�bbi asztaln�l �l� vend�geket, �gyet sem vetve a l�nyt.

- Hallja?

- Mit, kisasszonyt? – A f�rfinek m�r fogyt�n volt a t�relme, ez�rt � is g�nyol�dott a l�nnyal.

- Mi lesz, ha a bar�tn�je megl�t minket?

- Ehhez mag�nak semmi k�ze! – ker�lte a t�m�t a f�rfi.

- De igenis van k�z�m. Mi lesz, ha egyik nap betoppan mag�hoz, �s megl�t engem a h�z�ba?

- Feleslegesen agg�dik, tal�n f�lt�keny? – vigyorgott r�.

Hermione makacsul elhallgatott �s v�rta a vacsor�j�t. Hamarosan a pinc�r meg�rkezett k�t t�ny�rral. Egyik t�ny�rt Perselus el� tette, a m�sikat meg a Hermione el�. A l�ny fintorodva n�zte a t�ny�r tartalm�t, gyan�s kin�zet� volt, nem tudta, hogy mit rendelt.

- Nem eszik? – k�rdezte t�le a f�rfi.

- De igen – lassan falatozni kezdte az ismeretlen �telt, de esze �g�ban sem volt megk�rdezni a f�rfit, hogy mi ez.

- Ez a kedvencem – mondta mell�kesen a f�rfi, �s lassan eszegetni kezdte a hom�rt.

Tov�bbi f�l �r�ban egyik�k sem sz�lalt meg. Befejezt�k a vacsor�t, ut�na pezsg�t ittak a kellemes zene mellett.

Lassan visszamentek az aut�ba �s elindultak Perselus h�z�ba.

- J� est�t! – b�cs�zott el a l�nyt�l.

- Nem lesz az – Hermione k�sz�n�s n�lk�l felsietett az emeletre, �s maga ut�n v�gta az ajt�t. Perselus fels�hajtott �s lassan � is indult a saj�t szob�ja fel�. Aznap �jjel egyik�k sem tudott j�l aludni.

***

M�snap reggel Hermione miut�n felkelt, lement a l�pcs�n a konyh�ba. Nem is n�zett k�rbe, egyenesen indult a h�t� fel� tejet inni.

- J� reggelt! – hangzott egy vid�m hang.

Hermione ijedt�ben leejtette a tejet tartalmaz� dobozt, �s annak tartalma lassan ki�ml�tt. Gyorsan r�n�zett a f�rfire, figyelmesen megjegyezte, hogy j�l �llt rajta a fekete �lt�ny �s a barna ing.

- Ne ijesztgessen! – mordult Pitonra.

A f�rfi megcs�v�lta a fej�t, el�h�zta a p�lc�j�t �s elt�ntette a tejet. Hermione sz�tlanul felbontott egy m�sik tejet �s csin�lt mag�nak k�v�t. Perselus k�zben figyelmesen n�zte a l�nyt. K�k p�l�, s�t�t farmer volt rajta, a haja fel volt gumizva. Csod�latos volt sz�m�ra a l�tv�ny, csak b�ntotta, hogy bel�lr�l nem olyan sz�p, mint k�v�lr�l.

- K�sz�n�m! – elvette a l�ny el�l a k�v�t. Hermione duzzogva csin�lt mag�nak m�sikat.

- Hogy �rezte mag�t tegnap este?

- Ahogy vessz�k. Nem baj, hogy a legdr�g�bb �telt rendeltem? Ez a tervem a k�vetkez� k�t h�napra.

- Nem f�lek, van annyi p�nzem, hogy ak�r egy �ven kereszt�l p�rolt sert�sher�t vacsor�zzon – felelt teljes nyugalommal a f�rfi.

- Hogy… mit?

- Sert�sher�t. Azt rendelt, vagy nem tudta?

Hermione �rezte, hogy a gyomra abban a pillanatban felfordul, izzadni kezdett, szeme el�tt karik�k t�ncoltak.

- Hol a… mosd�… – ny�gte.

- A folyos� v�g�ben – hangzott a v�lasz.

A l�ny �ppen, hogy be�rt, m�ris leh�zta a tegnapi vacsora marad�k�t a WC-n. Megmosta az arc�t, ivott egy kicsit, hogy a h�borg� gyomr�t megnyugtassa. A d�h �s a gy�l�let elhatalmasodott benne, �s elsz�ntan viharzott ki a mosd�b�l, hogy lekeverjen egy hatalmas pofont Perselus Pitonnak, ami�rt ilyen gal�dul elb�nt vele.

A konyha azonban �res volt. Hermione led�lt a d�v�nyra, tenyer�be temette az arc�t �s s�rt. Lassan felocs�dott a s�r�sb�l, el�vett egy pergament �s levelet �rt Ginnynek. Kiment a h�ts� udvarra a bagolyh�zhoz, megkereste Perselus bagly�t. Sz�p barna macskabagoly l�b�hoz k�t�tte a levelet, �s �tj�ra engedte.

Eg�sz nap mag�nyosan j�rta k�rbe a h�zat. Ben�zett mindegyik szob�ba, helyis�gbe. Lassan felismerte a h�zat �s tudta m�r, hogy hov� �s merre kell menni. Legnagyobb �r�m�re megtal�lta a k�nyvt�rszob�t, ahol estig b�jta a k�nyveket.

Perselus este haza�rkezett a munk�j�b�l, �s nagyon furcs�nak tal�lta a cs�ndet a h�zban, amikor bel�pett. Mindenhol s�t�ts�g �s csend honolt. Lepakolta a cuccait, majd elindult az emeltre. Meglepetten meg�llt az ajtaja el�tt, mert meghallotta az �neket a k�nyvt�rszob�b�l. L�gy, kellemes dallamok hangozottak, a f�rfi lassan ajt�ig s�t�lt, majd r�snyire benyitott. Mosolyogva figyelte a l�nyt, aki �nekl�s k�zben v�gign�zett a k�nyvek k�z�tt.

Hermione nem is sejtette, hogy valaki figyeli �t, tov�bbra is �neket, majd abbahagyta, mikor megtal�lta az egyik �rdekesnek t�n� k�nyvet. Levette a polcr�l, belelapozott. Figyelmesen k�r�ln�zett, fogta a k�nyvet, �vatosan kiosont a szob�b�l, �s elindult a saj�t szob�ja fel�. K�zben Perselus elb�jt az ajt� mellett szekr�ny m�g� �s figyelte a l�nyt, k�zben mag�ban mosolygott. Cserfes tolvaj… – vigyorgott mag�ba.

Bement a szob�ba �s megkereste, hogy mit lopott el a l�ny, �s hamarosan r�j�tt, melyik a hi�nyz� k�nyv. Mag�ban mosolyogva leellen�rizte, hogy val�ban nincs-e meg a Hogyan szeress�k, vagy bosszuljuk meg az ellens�g�nket? c�m� k�tet m�shol.

A f�rfi lement a konyh�ba, hogy k�v�t f�zz�n. Maga el� n�zett, �s elgondolkozott a gy�ny�r� l�nyon. Hamarosan meghallotta a neszt, meglepetten vette �szre, hogy Hermione a s�t�tben tapogat�zik villanykapcsol�t keresve.

- Lumos – suttogott a l�ny, de ijedt�ben majdnem eldobta a p�lc�j�t. – Meg van �r�lve? Mi�rt nem haszn�lja a villanyt? – h�pogott.

- N�ha sp�rolok, kisasszony – mondta Perselus a sz�t kihangs�lyozva.

- Minek? Gazdag, sose fog elfogyni a p�nze – mondta a l�ny magabiztosan.

- H�t, nem teljesen igaz. Nekem is j�nnek a sz�ml�k, mint m�soknak, de megdolgozom a p�nzem�rt.

Hermione �gyet sem vetett a f�rfire, a h�t�h�z ment, kivette a tejet �s csin�lt mag�nak k�v�t. Azon gondolkozott, hogy hogyan bosszuljon meg a tegnapi est��rt. Kital�lt valamit.

- Jut eszembe, ami a tegnapi est�t illeti…

- Maga rendelte a… – vigyorgott a l�nyra Perselus.

- Ki ne mondja, mert megb�nja…

- … a sert�sher�t – fejezte be a mondatot a f�rfi.

A l�ny megpr�b�lta legy�rni a h�nyinger�t. Perselus h�travetett fejjel nevetett rajta, �s ez olaj volt a t�zre. Hermione megragadta a k�v�val teli b�gr�t, �s Perselus barna ing�re �nt�tte. A f�rfi ord�tva rohant a mosd�ba. A l�ny mosolyogva iszogatta a saj�t k�v�j�t, de k�zben azon t�n�d�tt, hogy nem vitte t�lz�sba ezt a b�ntet�st? Hamarosan Perselus visszaj�tt a folyos� v�g�r�l meztelen fels�testtel. A l�ny �gyet sem vetett r�.

- Maga nem norm�lis! Az a k�v� forr� volt! – kiab�lt a l�nyra.

- Tudom! – felelte nemt�r�d�m hangon.

Pr�b�lta elrejteni a sz�gyen�t, mik�zben m�lyen egym�s szem�be n�ztek, �s mindkett�j�k tekintet�ben gy�l�let l�ngolt. Perselusban felt�rt a v�gy, hogy megcs�kolja a l�nyt, de nem merte ezt a vesz�lyesnek l�tsz� boszork�nyt ilyesmivel tov�bb d�h�teni. Att�l f�lt, hogy b�k�v� v�ltoztatja.

A l�ny fej�ben is hasonl� gondolatok j�rtak, meg kicsit b�ntudata is volt. Piton volt az, aki feleszm�lt, �s lement a laborba b�jitalt f�zni az �gett mellkas�ra. Hermione sz�gyent�l les�t�tt szemmel felbandukolt az emeletre, lassan maga ut�n z�rta az ajt�t. A k�nyv sem k�t�tte le, csak hanyatt fekve b�multa a plafont �s gondolkozott. N�h�ny �ra m�lva elaludt.

�rok kritik�t!