12. fejezet

Piton aut�ja lassan leereszkedett a f�ldre. Hermione s�hajtozva n�zte az el�tte �ll� Od�t.

- J�l vagy? – k�rdezte t�le Troy.

- Igen. Csak furcsa itthon – mondta egykedv�en a l�ny.

- H�t k�t h�nap nagy id�… - mosolygott r�. – De rem�lem nem fogunk itt �lni, m�g j�nnek a t�bbiek.

- Ja, nem. – Sz�llt ki a kocsib�l a l�ny, Troy is k�vette a p�ld�j�t. Sz�tlanul mentek a csomagtart� fel�, �s lassan elcipelt�k a b�r�nd�ket az ajt� el�.

- H�t… nos, itt vagyunk – n�zett a l�nyra szomor�an. – Hi�nyozni fogsz, rem�lem az�rt m�g tal�lkozunk egym�ssal. �s n�ha adj h�rt magadr�l, p�ld�ul lev�lben.

- Ok�, �s Troy…

- Igen?

- K�sz�n�m – mosolygott r� Hermione.

- Igaz�n nincs mit. L�gy j�, vigy�zz magadra – indult a kocsi fel�, de hirtelen visszafordult. – Az�rt kaphatok egy b�cs�cs�kot?

- Troy! – nevetett r� – Csak puszit – �s az arc�hoz ford�totta az ajk�t, de a fi� cseles volt, sz�jon cs�kolta. Hermione test�t bizserg�s j�rta �t, hirtelen Piton jutott az esz�ben. P�r m�sodpercig nem Troyt cs�kolta, mikor…

- H�, gazember! – Ron rontott ki az ajt�n �s sz�jon boxolta a fi�t. Troy elter�lt a f�ld�n v�rz� sz�jjal.

- Ron! – sik�tott Hermione. Gyorsan lefogta a d�h�ng� Ront, hogy elker�lje a tov�bbi �t�st Piton fi�nak. – Seg�ts�g! – ki�ltozott a h�zban l�v�knek. Abban a pillanatban egy piros f�nycs�va eltal�lta Ront �s eszm�letlen�l elter�lt a f�ld�n.

- Bocs haver! – kiab�lta le az ablakb�l Fred p�lc�j�val a kez�ben.

- J�zusom! Mi t�rt�nik itt? – r�m�ld�z�tt az �ppen Od�b�l kil�p� Mrs.Weasley. Meglepetten n�zte a k�t f�ld�n hever�sz� fi�kat. De hirtelen megh�lt benne a v�r: Pitont l�tta maga el�tt, h�sz �ves kiad�sban. – Hermione! Magyar�zatot k�rek! – ki�ltott r� m�rgesen. Hamarosan Fred, George �s Bill j�ttek ki Mrs.Weasley ut�n.

- Nyugi, anya. Erre nincs id�nk, most l�ssuk el �ket – javasolta Bill. Intett a George-nak, majd mindketten Ron al� ny�ltak �s becipelt�k.

- J�l vagy? – k�rdezte Troyt�l Hermione. A fi� csak b�lintott. – Egy kis nyugalmat, ell�tom a s�r�l�seidet. - Egy-k�t var�zsint�ssel el�ll�totta a v�rz�s�t �s a sebeket is elt�ntette. - Bej�ssz?

- Nem. Ink�bb haza megyek. �gy is kapok ap�mt�l a t�rt�ntek miatt. – Meg sem v�rta, a l�ny v�lasz�t, besz�llt a kocsiba. Beind�totta, felemelkedett �s elrep�lt az �g fel�. A l�ny csak n�zte a t�volod� fekete p�tty�t, majd megfordult. Ront bevitt�k, a t�bbiek is v�lhet�en bent voltak. Lassan bel�pett a h�zba.

- Hermione, j�l vagy? – k�rdezte t�le George a l�ny s�padt arc�t n�zve.

- I-igen. – Le�lt az egyik konyhai sz�kre, majd Mrs.Weasley v�r�s k�p�vel tal�lta szemben mag�t.

- Nos? – k�rdezte t�le idegesen.

- Hagyd �t, anya – intette le anyj�t Fred. �ppen Billel j�ttek le a l�pcs�n. – Ron elmondta; Troy megcs�kolta Hermion�t, az �n kedves �csik�m r�t�madt, �n csak elk�b�tottam. De m�r j�l van, nyugtat�t adtunk neki.

- �gy volt? – n�zett m�lyen Hermion�ra Mrs.Weasley fi�ra sem figyelve.

- Igen. – Les�t�tte a szem�t. Tudta, hogy mi mindenre volt k�pes Mrs.Weasley, ha a gyerekeir�l van sz�.

- �s valaki meg tudn� magyar�zni, hogy Piton mit�l fiatalodott meg?

- Egyszer� a magyar�zata, anya. Perselus Pitonnak van egy fia – mondta Bill.

- Micsoda? – lep�d�tt meg. - Hogy-hogy �n nem tudtam err�l? – rik�csolta.

- �gy, hogy ezt csak a Miniszt�riumban suttogt�k r�la, de most m�r l�tjuk, hogy igazak a h�rek. Volt szerencs�nk szem�lyesen tal�lkozni vele…

- El�g! Adjatok nyugtat�t �s megyek aludni. Rem�lem csak �lom az eg�sz – zs�rt�l�d�tt, majd egy p�lcaint�ssel mag�ra mutatott, elmormolt egy var�zsig�t, amit�l megnyugodott. R� se n�zve senkire, felcsoszogott az emeletre.

- Szeg�ny anya – cs�v�lta a fej�t Fred. – Majd megnyugszik. Az a l�nyeg, hogy Hermione �ps�gben hazat�rt. Megmutatjuk a szob�dat – fordult a l�ny fel�, majd fel�llt. Hermione is g�piesen �llt fel, �s lassan elindult Fred ut�n. A t�bbiek sajn�lkozva n�ztek ut�na.

- Szeg�ny l�ny. Mi mindenen ment kereszt�l az elm�lt k�t h�napban… - s�hajtozott Bill.

- Ginnyvel alszol, ha gondolod – mutatta a szob�t Fred.

- T�k�letes. – A l�ny megk�nnyebb�lve elfek�dt a sz�m�ra kijel�lt �gyon. Fred mosolyogva n�zte �t, lassan becsukta az ajt�t �s t�vozott.

Hermione csendben figyelte Fred csizm�j�nak koppan�s�t a l�pcs�n, majd elhalkult. Teljesen mag�ra maradt. N�zte a vil�gos s�rga plafont, elnehezedett a szeme �s elaludt.

N�h�ny �r�val k�s�bb lust�n kinyitotta a szem�t, de mindj�rt �szrevette, hogy nem egyed�l van a szob�ban. Azon im�dkozott, hogy ne Ron legyen, pl�ne ne Mrs.Weasley.

- Hermione, j�l vagy? – A hang hallat�n megnyugodott a k�rdezett. Ginny agg�dva n�zett fel�je.

- Jobban, csak kicsit sok volt ez nekem… - suttogott.

- Tudom, mondt�k – mondta szomor�an a v�r�s �st�k.

- H�ny �ra van? – n�zett k�r�l a szob�ban �r�t keresve.

- D�lut�n n�gy van. Nyugalom Hermione. Itthon vagy v�gre, csak ez sz�m�t.

- Nem! – csattant fel. – Vissza akarok menni hozz�!

- Ho-hogyan? – d�bbent meg Ginny, majd �vatosan h�trah�z�dott.

- Ginny… - kezdte �vatosan. – Szeretem Perselust.

- Azt hiszem, k�vetem anya p�ld�j�t. Megyek pihenni – �llt fel.

- Ne! K�rlek, maradj itt. Csak te vagy nekem, k�rlek hallgass meg – k�ny�rg�tt Hermione szinte s�rva. Ginny fogta az ajt�kilincset, de nem tudta r�sz�nni mag�t arra, hogy itt hagyja a bar�tn�j�t.

- J�l van. Hadd halljam a t�rt�netedet. M�r �gy is m�sf�l h�napja semmit sem hallottam fel�led – �lt vissza a hely�re, majd figyelmesen hallgatta a barna haj� l�ny szomor� t�rt�net�t…

- Anya! Hermione nem j�n ma vacsor�zni. Azt �zeni, hogy nagyon sajn�lja, de nem �hes. Most alszik – mondta az emeletr�l �rkez� Ginny a konyh�ban v�rakoz� Mrs.Weasleynek.

- H�t k�r. Azt hittem, hogy j�n – mondta sz�nlelt hangon az asszony.

- Ugye nem haragszol r�?

- Nem, dehogy. Csak…

- Sss, ne mondj semmit. Majd a l�nyeget elmondom neked, de addig is k�rlek l�gy kedves hozz�. Nos, l�ssuk csak, mi lesz a vacsora? – d�rzs�lte meg a kez�t Ginny, amit�l az anyja elnevette mag�t.

***

M�snap Ginny otthon maradt, hogy vigy�zzon Hermion�ra. A f�rfiak elmentek dolgozni, Fleur megl�togatta az egyik bar�tn�j�t. A bar�tn�j�nek is volt gyereke, �gy �t szokta vinni a gyerek�t hozz�juk. Mrs.Weasley elment v�s�rolni a f�rj�vel n�h�ny mugli boltba (aminek nagyon �r�lt Arthur), majd bev�s�roltak az ismert var�zsboltokban, az Abszol�ton.

- Hogy vagy? – k�rdezte bar�tn�j�t Ginny, mik�zben a k�v�j�t kortyolgatta.

- K�szi, most jobban. H�la neked, hogy tegnap meghallgatt�l – mosolygott r�, de el is hervadt a j�kedve.

- Piton?

- Igen. �gy hi�nyzik – szomorodott el. – �gy megszoktam, hogy reggelenk�nt tal�lkoztam vele, besz�lgett�nk…

- Elhiszem Hermione. De most mit fogsz csin�lni?

- Nem tudom. Ha m�r van ennyi p�nzem, elmegyek Velenc�be, �gyis az minden v�gyam. M�g egy-k�t napot itt maradok, azt�n keresek magamnak egy lak�st…

- Nem kell – mondta titokzatosan Ginny. – M�r van egy lak�sod.

- Ne viccelj – n�zett meglepetten a barna l�ny.

- Nem viccelek. Ut�lag kider�lt, hogy sz�leid sok p�nzt hagytak a bankban, meg a Balesetbizotts�g is fizetett k�rt�r�t�st a h�zatok miatt. �s mi �gy gondoltunk, hogy ide nem akarsz j�nni, ez�rt kin�zt�k neked a v�ros legszebb lak�s�t. – Hermione �lm�lkodva hallgatta a h�reket. – �gy gondoltam, hogy a mai napot sz�njunk arra, hogy megn�zd a lak�sodat. N�h�ny cuccot berendezt�nk, de a t�bbire kell a te seg�ts�ged. Itt van a t�bbi p�nzed – odament az egyik fi�khoz, kih�zta a zseb�b�l a kulcsot, kinyitotta a fi�kot �s kivett bel�le egy l�d�t, majd visszaz�rta azt. – Tess�k, n�zd meg – tolta Hermione el� a kicsike l�d�t. A l�ny remeg� k�zzel felnyitotta a l�d�t �s leesett �llal n�zte a tartalm�t. Mugli l�v�n tudta, hogy mennyit �rnek a k�tv�nyek, amik benne voltak. Ginny vigyorogva n�zte bar�tn�je arc�t. A l�d�b�l el�ker�lt n�h�ny var�zsl� arany, v�lhet�en a Bizotts�gt�l kapta.

- T�bb is volt neked, csak elk�lt�tt�nk a lak�sodra – mondta Ginny mosolyogva.

- De hisz… Mi sosem voltunk gazdagok – hebegett. – Sosem tudtam err�l a p�nzr�l.

- De most m�r tudsz. Na, kedvesem, fut az id�. Mire v�rsz? – nevetett Ginny, mire Hermione els� pillanatban bolondnak n�zte, majd kapcsolt neki.

- J�l van, akkor indul�s! – nevette el mag�t � is. Fogta a l�d�j�t �s egy�tt elindultak az udvarra, majd dehoppan�ltak.

Este a l�nyok Hermione lak�s�ban n�ztek k�r�l, hogy mit k�ne m�g elint�zni�k. A lak�s t�gas, kis konyha volt felszerelve halv�nys�rga sz�n� falakkal �s cseresznye sz�n� b�torokkal. Volt benne egy h�l�szoba, amit vil�gos z�ldre festettek, a b�torok feny�sz�n�ek voltak. Egy f�rd�szoba - toalettel kieg�sz�tve - �gsz�n� volt, a k�d �s a szekr�ny h�feh�r. Tartozott hozz� egy vil�gos kicsi hall, benne egy nagy t�k�rrel, cip�s szekr�nnyel �s mini sminkasztallal. A nappalit vir�gmint�s tap�t�val m�zolt�k be, drapp sz�n� fotellal �s kanap�kkal. Szint�n drapp sz�nyeggel, ami s�pped�s volt, mint Piton h�l�j�ban. Legal�bbis Hermion�nak ezt juttatta az esz�ben. �sszess�g�ben sz�p lak�s volt. De ami igaz�n tetszett Hermion�nak, a nappalib�l �s a szob�j�b�l kin�z� t�j. Nagyon hasonl�tott Piton szob�j�b�l kitekinthet� t�jra.

- Nos, tetszik? – k�rdezte t�le rem�nykedve Ginny, miut�n a marad�k b�tort is elrendezt�k.

- Csod�latos. Nem is akarok hazamenni – huppant le a kanap�ra, �s k�nyelmesen elny�jt�zkodott.

- H�t, m�rpedig most haza kell j�nn�d a ruh�id�rt – nevetett a bar�tn�je.

- De lusta vagyok – ugratta.

- Dehogy! Na, emeld fel a kicsi popsidat �s gyer�nk haza. El�gg� k�s� van, anya m�r most idegeskedik miattunk.

- Azt hiszem, igazad van. Akkor menj�nk. – �llt fel Hermione, m�g utolj�ra k�rben�zett a lak�sban, �s Ginnyvel elt�voztak az ajt�n.

- H�t ti hol a f�szkes fen�ben j�rtatok? – morgott sz�n�szkedve Mrs.Weasley, de �r�lt, hogy vend�g�t ism�t boldognak l�tja. Ezek szerint tetszik neki a lak�s.

- Te is tudod hol, anya – intette le a l�nya.

- J�l van, nos, Hermione; tetszik a lak�s?

- Annyira, hogy nem is akart hazaj�nni – nevetett Ginny. Hermione is mosolyogva b�lintott.

- Ennek �r�l�k, majd holnap seg�tek �tpakolni a ruh�idat. De most vacsora! – ki�ltott mindenkinek, �s lassan le�ltek az asztalhoz. Hermione eg�sz este �szre sem vette Ront, aki figyelte a l�nyt. Nem is tudta, hogy a fi� lelk�ben sz�rny� �rz�sek kavarogtak.

M�snap szint�n ugyanez a cirkusz volt, mint el�z� nap, csak ez�ttal Ginny, Hermione �s Mrs.Wasley maradtak otthon. �sszepakolt�k a l�ny ruh�it �s �rt�keit, majd dehoppan�ltak Little Greenbe, Hermione lak�s�ba.

- Nos, ezzel megvagyunk – s�hajtott fel megk�nnyebb�lve az asszony. Kitakar�tott�k a lak�st, a ruh�kat �s az egy�b szem�lyes dolgokat a hely�kre tett�k. Mrs.Weasley sem fiatal m�r, hamar belef�radt a munk�ban. A l�nyok annyira nem, ink�bb elevenebbek lettek.

- Jajj, anyaaa – k�rlelte j�t�kos hanggal Ginny -, hadd maradjak itt. Olyan j� ez a lak�s, ide szeretn�k k�lt�zni!

- �r�mmel befogadn�lak. Majd kapsz helyet a kanap�mon – nevetett Hermione. Ezen a napon egyszer sem jutott az esz�ben Piton.

- Sz� sincs r�la! Akkor ki vezeti majd a h�ztart�st otthon? – sop�nkodott az asszony.

- Majd Fleur – aj�nlotta a l�nya.

- Nem is tudj�tok? Bill�k m�r kin�ztek maguknak egy h�zat Widra St. Capdel-ben, �s hamarosan elk�lt�znek.

- T�nyleg? L�tszik, hogy mennyire nem vagyok a napirendben mostan�ban – szomorkodott Ginny. Az j�rt a fej�ben, hogy anyja egyed�li l�ny gyermek�re akarja r�hagyni az eg�sz h�ztart�st. Meg�rtette, hogy nem szabad t�bb�!

- Az nem nagy baj, Ginny. �n m�r k�t h�napja nem tudom, hogy mi is t�rt�nik val�j�ban – nyugtatta bar�tn�j�t Hermione.

- Na j�l van l�nyok, el�g a fecseg�sb�l. Ginny, menj�nk haza. A t�bbiek lassan meg�rkeznek, �s m�g vacsor�t sem f�ztem nekik.

M�g utolj�ra k�rben�zett a lak�sban, mikor megel�gedett a munk�jukkal, felvette az utcai tal�rj�t �s elt�vozott. Ginny m�g kicsit maradt.

- H�t, k�szen vagyunk. Irigyellek, hogy ilyen sz�p lak�sod van – mondta Ginny.

- Sose b�nd, tudod, hogy mindig sz�vesen l�tlak – mosolygott Hermione.

- Akkor hamarosan beugrok. Vigy�zz magadra! Ha valami baj van, vagy gond, akkor ott a telefon �s a bagoly. – �t�lelte a bar�tn�j�t, majd az ajt�n kil�pve dehoppan�lt.

�gy Hermione mag�ra maradt a kis lak�s�ban. Hirtelen egyed�l �rezte mag�t. De legal�bb szabad. Most minden el�l elmenek�lt; Ront�l, a f�jdalmas m�ltt�l, Pitont�l, Troyt�l, az Od�t�l, mindent�l. Lehuppant a k�nyelmes fotel�be, �s elmerengve b�multa a sz�nyeget. Szinte v�rta, hogy Piton becsengessen hozz�. De t�nyleg t�rt�nt v�ratlan dolog, mert egy bagoly kopogtatott az ablakon. Hermione fel�llt, kinyitotta �s megv�rta, hogy a bagoly a l�ny fel� ny�jtsa a l�b�t. Kioldotta a pergament, �s mindj�rt l�tta, hogy Troy �rt.

- V�laszra v�rsz? – k�rdezte a bagolyt�l, mire a mad�r uh�zott egyet.

Kibontotta a levelet �s ez �llt benne:

Kedves Hermione!

Nagyon sajn�lom, ami t�rt�nt. Rem�lem te j�l vagy. Nem is tudtam, hogy Ron Weasley a kedvesed volt. Ap�m elmes�lt nekem mindent. De balszerencs�mre, m�snap hallotta a h�rt, hogy mi�rt kaptam Weasleyt�l. �rj�ng�tt, �s azt parancsolta, hogy utazzak haza. Most is pakolok �ppen. Ja, azt �zeni ap�m, hogy n�lad maradt a Hogyan szeress�k, vagy bosszuljuk meg az ellens�g�nket? c�m� k�nyv, �s k�reti vissza. Jelenleg �j h�rem nincs. Vigy�zz magadra, rem�lem, m�g tal�lkozunk. �lel:

Troy Piton

Hermione elmosolyodott az eml�k hat�s�ra. Eml�kezett r�, hogy hogyan lopta el t�le a k�nyvet, �s vitte mag�val a szob�j�ba. Csak kicsit olvasott bele, n�h�ny m�dszere haszn�lt, ilyen p�ld�ul: ellens�gre �nteni a forr� italt �s kifecsegni a titk�t. Persze, ut�lag megb�nta a tetteit. Eml�kezett arra, hogy a k�nyv leesett az �gyr�l �s egy �rdekes oldalon ny�lt ki. Azon az oldalon k�z�pen nagy piros bet�kkel r��rt�k, hogy VIGY�ZAT! K�NNYEN BELESZERETHET�NK AZ ELLENS�G�NKBE! Akkor a l�ny csak nevetett, de ma m�r igazat adott a k�nyvnek. T�nyleg beleesett a csapd�ban. De nem b�nta, csak f�jt neki Piton hi�nya. Az sem esett j�l neki, hogy nem maga Piton �rt levelet a k�nyvr�l, �s nem tudja, hogy hogyan reag�lt a level�re, amit az utols� napj�n az �gy�ra tett.

Letette a levelet az asztalra, bement a szob�j�ba, majd a b�r�ndj�nek titkos rekesz�b�l kivette a k�nyvet, becsomagolta �s visszavitte a bagolynak. R�k�t�tte a l�b�ra, �s �tnak engedte a madarat. N�zte a t�voz� madarat, hogy mik�ppen cipeli a neh�z k�nyvet, majd elt�nt az egyik felh� m�g�tt. A l�ny becsukta az ablakot, bement a konyh�ba, f�z�tt mag�nak egy forr� csokit, hogy mugli m�don �nnepelhesse az egyed�ll�tet. Elhelyezkedett a nappaliban a fotelba, majd zs�molyra rakta a l�bait, betakarta mag�t �s a s�t�tben n�zte a kintr�l besz�r�d� holdvil�got. B�rcsak Perselus is itt lehetne mellettem. De tudta, hogy er�snek kell lennie. El kell felejtenie Perselus Pitont. Tudta, hogy soha, vagy nagyon ritk�n fognak tal�lkozni, ez�rt nincs �rtelme v�rni r�. Sz�p csendben behunyta a szem�t, �s a f�rfire gondolt.

***

K�t h�nappal k�s�bb…

Hermione a konyh�ban f�z�csk�zett, mikor megsz�lalt a cseng�. A biztons�g kedv��rt elz�rta a k�lyh�t �s ment ajt�t nyitni.

- Ginny! De j�, hogy itt vagy! �ppen f�ztem, �s gondoltam, hogy megh�vlak egy vacsor�ra…- elhallgatott, mert l�tta, hogy Ginny nemet int.

- Ne haragudj, Hermione, de ma nem vacsor�zhatunk. Bej�hetek?

- Persze – t�rta ki az ajt�t, Ginny annyira otthonosan �rezte mag�t, hogy mindj�rt a nappali fel� ment �s le�lt a kanap�ra. Hermione is k�vette a p�ld�j�t. – Nos? Mi a baj?

- Nagy baj nincs, csak nincs kivel mennem a mai est�lyre. El�sz�r �gy volt, hogy Freddel megyek, de k�zbej�tt neki valami �s m�st kell keresnem. Van k�t megh�v�m, egyiket csak nem dobhatom ki! Sz�val, arra gondoltam, hogy te elj�hetn�l velem…

- De mit csin�ljak a vacsor�mmal? – ijedt meg egy kicsit a barna l�ny. � is hallott az aznapi est�r�l. �ppen a Miniszt�rium rendezett egy partyt, amivel meg�nneplik az �t�dik �vet, mikor Voldemort elbukott. Tudta, vagyis sejtette, hogy Piton �s Ron is ott lesznek, ez�rt a tov�bbi bajt el akarta ker�lni. Meg egy�ltal�n nem akart szemben�zni a m�lttal. Sz�pen elfelejtette �ket, de a lelke m�ly�n m�g mindig v�rt Pitonra. Nem tudta becsapni mag�t, hogy nem l�tezik sz�m�ra t�bb�.

- A vacsora megv�r holnap is. K�rlek, gyere velem – k�ny�rg�tt Ginny.

- �s a t�bbiek? – suttogta a k�rdezett.

- Ne foglalkozz vel�k! Megismerkedhetsz �j emberekkel, vagy velem leszel, azokkal pedig ne foglalkozz. Mondj igent! – Szinte parancsolta neki.

- J�l van, de mit vegyek fel? – agg�dott.

- Afel�l ne agg�dj. Gondoskodtam r�lad, ezt n�zd – beleny�lt a pici t�sk�j�ba, kotor�szott egy kicsit, majd �vatosan el�h�zott egy m�lyz�ld sz�n� est�lyit. Szab�sa �s mint�ja nagyon hasonl�tott arra, amit Pitont�l kapott, de ez szebb volt. A k�k est�lyi�t egy dobozba z�rta, �s az egyik szekr�ny tetej�n porosodott. Hermione t�tott sz�jjal n�zte a gy�ny�r� ruh�t.

- Na! Nem pr�b�lod fel? – k�rdezte Ginny bar�tn�j�t.

- De…

- Na, menj m�r! K�v�ncsi vagyok r�d! – nevetett a v�r�s. Hermione bement a szob�j�ba, majd kis id� m�lva ki is j�tt a z�ld est�lyiben. Ginnynek is t�tva maradt a sz�ja, �gy, mint el�tte Hermion�nak is.

- Na? Milyen? – k�rdezte k�v�ncsian a bemutatott.

- Csod�latos, szinte gy�ny�r�. Jajj te l�ny! Annyi pasi fog r�d m�szni, hogy alig gy�z�d v�logatni �ket.

- Ne t�lozz – nevetett Ginnyvel. – Na, fel k�sz�l�k �s megyek.

- J�l teszed, de siess!

Egy �r�val k�s�bb szembe tal�lt�k magukat egy nagy �p�lettel. A partyt nem a Miniszt�riumban tartott�k, hanem egy vid�ki kast�lyban. Hermione leny�g�zve n�zte a nagy �p�letet, Ginny m�r j�rtas volt benne. Lassan, de kecsesen l�ptek be a nagy vaskapun, �s mindj�rt elragadta �ket az ember�radat.

- Gyere, megmutatom neked a kast�lyt! – kiab�lt neki, mert olyan nagy volt a zaj. Kivezette a zs�folt el�szob�b�l �s elindultak az emeletre. A l�pcs�t piros sz�nyeg bor�totta, a korl�tot annyira kif�nyes�tett�k, hogy az ember mag�t is l�thatta benne. Az �don falakat elfedt�k a k�l�nb�z� festm�nyek, de mint a var�zsvil�gban, mozogtak a k�plak�k. Azok mosolyogva �s csod�lattal n�zt�k Hermion�t, n�melyik integetett is neki. El�rt�k az emeletet, ott elragadt�k Hermion�t�l Ginnyt.

- Csak egy pillanat, mindj�rt j�v�k! – ki�ltott bar�tn�je ut�n Ginny.

�gy Hermione mag�ra maradt. Lassan elindult a hossz� folyos�n, n�zte a k�peket, m�g valaki meg�rintette a v�ll�t. A l�ny szinte ijedten fordult meg, de megnyugodott.

- Troy! Csak te vagy az? – k�rdezte t�le meglepve.

- Ki m�s? – vigyorgott. – Bocsi, ha megijesztettelek. Mondta neked valaki, hogy csod�latos vagy?

- K�sz�n�m – mosolygott a l�ny. – Hogy-hogy itt vagy?

- H�t k�rem sz�pen, engem is megh�vtak. Tudom�som szerint �ppen az ap�m. – Hermione felkapta a fej�t a mondat hallat�n.

- �rtem – mondta h�s nyugalommal, de sz�ve er�sen kalap�lt. H�t m�gis itt van Perselus?

- De az�rt ne foglalkozz az �reggel. Hamarosan tan�ja leszek…

- Mi? Ezt nem �rtem – s�padt el a l�ny, sejtette, hogy mi k�vetkezik.

- Te nem hallottad? Ap�m egy h�t m�lva feles�g�l veszi Rose-t.

- Nem, nem hallottam – t�maszkodott meg az egyik sz�k karf�j�ra. Annyira remegett, hogy a kasm�rs�lja lecs�szott r�la.

- J�l vagy? Hermione, nyugodj meg. – Belekarolt a l�nyba, �s odavezetett az egyik sz�kre.

- Igen, j�l vagyok. Csak kicsit f�lledt a leveg�.

- Menj�nk ki – javasolta neki a fi�.

- Ok�. – Megkapaszkodva fel�llt �s els�t�ltak a folyos� v�g�re, a t�gas teraszra.

- Jajj, de sz�p kert! – ki�ltott fel felvidulva a l�ny. A terasz �ppen a kert fel� n�zett. N�hol labirintus bokrok �lltak, sok ember-�llat n�v�nyi szobor emelkedett ki, m�shol rengeteg f�le vir�g pomp�zott, de ami a legszebb volt, a kert k�zep�n �ll� sz�k�k�t.

- Sz�p, ugye? – Troy is n�zte, de r� nem volt annyira hat�ssal, mint Hermion�ra. Ink�bb az t�lt�tte el �t �r�mmel, hogy mellette van a l�ny. Mikor az Od� el�tt elv�ltak, f�lt, hogy sohasem l�tja �t. – Most jobban vagy?

- Igen.

- Hermione! – sz�lt az �ppen �rkez� Ginny. – Hello Troy! Az�rt vigy�zz magadra, mert itt van a b�ty�m.

- J�l van. �r�l�k, hogy tal�lkoztunk. Tov�bbi kellemes est�t! – �s elment.

- J�l vagy? – k�rdezte agg�dva Ginny, mert bar�tn�je s�padts�ga csak most kezdett elm�lni.

- Igen. Tudtad, hogy Piton h�zasodni fog?

- Igen, hallottam r�la – s�t�tte le a szem�t a fiatalabbik. – Az�rt nem sz�l…

- J� est�t, h�lgyek! – k�sz�nt nekik egy m�ly hang. Hermione �szt�n�sen megfordult �s Perselus Pitonnal tal�lta szembe mag�t.

- �hm… mag�nak is. – Zavarba j�tt �s �rezte, hogy elpirult.

- Hamarosan j�v�k – b�cs�zott Ginny, de Piton h�ta m�g�tt szem�vel kacsintott biztat� jel��l Hermion�nak. A l�ny zavar�ban h�tat ford�tott Pitonnak �s n�zte a sz�k�kutat.

- Hogy van az �n sz�ps�ges h�lgyem? – h�zelgett kicsit ny�jaskodva Piton. A l�nyban belehas�tott a felismer�s; Piton megint a r�gi tan�rja volt. Nem az, akit szeretett. �rezte, hogy a f�rfi ujj�val simogatja a karj�t, amit�l a l�ny beleborzongott a h�s �rint�sben.

- Gratul�lok a n�s�l�shez! – Dobott egy h�tast a f�rfinek, amit�l megrend�lt. Abbahagyta a simogat�st.

- K�rem, nem akarja k�zelebbr�l is megvizsg�lni a sz�k�kutat? – v�ltott t�m�t ridegen.

- De.

- Akkor elk�s�rem.

- Egyed�l is odatal�lok…

- Az igaz, de csak az �n enged�lyemmel.

- Mi�rt?

- Az�rt h�lgyem, mert az eg�sz kert az eny�m. – Meg�rkezett a k�v�nt hat�s, Hermione elt�totta a sz�j�t. – Akkor elk�s�rhetem?

- Igen – remegett bele a l�ny. Kettesben Pitonnak egy hatalmas kert k�zep�n? Igaz�n b�n… Meg a k�t h�napot nem lehet csak �gy elfelejteni. Piton nem is v�ratta meg, gyeng�n megfogta a l�ny k�ny�k�t �s elvezette a kertbe. Intett a kapu�rnek, az kinyitotta a kaput, �s bel�ptek a kertbe. A l�nyt teljesen leny�g�zte az a tudat, hogy ilyen csod�latos kertben lehet.

- Nos, ami az esk�v�met illeti, nem lesz…

- De hisz azt mondt�k…

- K�rem, hallgasson v�gig. Ha m�r tud r�la, elmondom, mi a helyzet. Rose er�szakoskodott. Ha nem veszem el, f�ljelentett volna egy mes�vel.

- P�ld�ul mir�l?

- Mag�r�l… hogy mag�hoz �rtem. �rti, hogy mire megy ki a j�t�k? Rose nagyon f�lt�keny n�.

- Ezt �szrevettem.

- De mint mondtam, nem val�sulna meg. Tudja mi�rt? Mert az esk�v� �jszak�j�n megsz�ktem volna. J� messze Angli�t�l. �s abban b�ztam, meg b�zok is, hogy valaki velem j�nne. Olyan ember, akit nemr�g szerettem meg. �s olyan helyre mentem volna, ahov� a kedvesem legf�bb v�gya lenne – n�zett m�lyen a szem�be, mire Hermione elpirult. �ppen egy k�k r�zs�kkal teli r�szek mellett mentek el, mikor Piton meg�llt �s szak�tott egyet bel�le. Majd �tadta a l�nynak �s megcs�kolta a kez�t.

- A legszebb h�lgynek – s�gta. Meg�rintette az arc�t, v�gigsim�totta az ajk�t �s gyeng�den megcs�kolta. Mindkett�j�kben fel�ledt a v�gy a m�sik ir�nt. Piton gyomra hevesebb t�ncot j�rt, m�g a l�nynak a sz�ve vert er�sebben. J� sok�ig �lltak �lelkezve �s cs�kol�zva. Ezt az �r�mteli esem�nyt h�rman l�tt�k; Ron, Ginny �s Troy. Ginny t�ncolni kezdett �r�m�ben a teraszon, a felette l�v� ablakr�l Troy n�zett ki kicsit csal�dott arccal, de az a tudat, hogy Hermione lesz a mostohaanyja, felvid�totta. Ron annyira f�lt�keny volt, hogy d�h�ben r�csapott egy kis asztalra, ami elt�r�tt.

Kitudja, hogy meddig voltak �gy, de azt tudom, hogy a Hold kib�jt a felh�k m�g�l r�vil�g�tva a kertre. Mindazok, akik a teraszon voltak, nem kis meglep�d�ssel, de gy�ny�rk�dve n�zt�k a p�rt…

M�snap k�t szomor� h�r �rkezett Hermion�hoz; Troy hazautazott, Ron pedig hajnalban felakasztotta mag�t…

***

Egy h�ttel k�s�bb…

Dr�ga bar�tn�m!

Most titkos, n�vtelen levelet �rok neked. K�sz�nj�k a k�rd�sed, j�l vagyunk. Szerencs�sen elsz�kt�nk az esk�v�r�l, de �tk�zben tal�lkoztunk a menyasszonnyal, de kedvesem elk�b�totta. Mi csak folytattuk az utunkat, �s most ide is �rkezt�nk a r�g�ta v�gyott helyemre. Nagyon sz�p itt minden, kedvesemmel sok mindenfel� n�zt�nk m�r. Egyszer neked is el k�ne j�nn�d, meg�ri. �s, ami a legfontosabb, �pp tegnapel�tt a kedvesem� lettem… Be is fejezem az �r�st, mert itt t�relmetlenkedik. Nem tudom, mit akar, de hamarosan megtudom. L�gy j�, �s vigy�zzatok magatokra! �lel:

A legjobb bar�tn�d

- V�ge -

szerz�: Hogy mi�rt t�relmetlenkedett Piton, azt m�r a ti fant�zi�tokra b�zom. A magam�t megtartom. :)

K�sz�net:

Nagyon sok k�sz�net a b�t�mnak t�ndibogy�mnak meg egy-k�t embernek, akik sok f�rads�gos munk�val, de kijav�tott�k a t�rt�neteimet. K�sz�net Amanda Stone-nak, aki meg�rta A boldogs�g �ra c. k�nyvet, akit�l alap�tletet t�le vettem. Sok k�sz�net az olvas�imnak is, hogy egy �ven �t velem tartottatok, �s egyesek felvett�k kedvencnek a t�rt�netemet, �s lelkesen �rt�k a v�lem�nyt. K�sz�n�k mindent, hogy �nbizalmat adtatok nekem, meg a HP-vil�ga. Ti nem tudj�tok, hogy hall�ss�r�lt l�temre, milyen fontos volt n�znem (b�t�m �ll�t�sa szerint) a fogalmaz�som fejl�d�s�t, az olvas�k �r�m�t.

�rok kritik�t!