Hermion�nak ott csengtek a f�l�ben Perselus Piton kegyetlen szavai minden �jjel, �s t�tlens�ggel t�lt�tt �r�ban is:

… �ppen a te �rtatlan, �s tiszta gyermeked l�tja majd k�r�t annak, ha valaha kider�l, hogy az anyja milyen egy romlott teremt�s…

A n� tudta, elj�tt az ideje, hogy kit�laljon, elmondja az igazs�got, mert nem �lhet t�bbet ebben a hazugs�gban. Akkor is el kell mondania, ha mindenki meggy�l�li. Ak�r Harry, ak�r Romy, vagy pedig Perselus – b�r � m�r �gy is �ppen el�gg� gy�l�li. Elege volt m�r az �lland� agg�d�sb�l, hogy lebukik, kider�l az igazs�g, �ppen ez�rt d�nt�tte el, ha m�r ki kell tud�dnia, � maga k�rt�li vil�gg�.

- Igen, ez a helyes megold�s, tudja meg mindenki!

Le akarta rombolni azt az ill�zi�k�pet, ami kialakult r�la a h�bor� v�ge �ta, mely szerint � boldog h�zass�gban �l, �s hatalmas szeretetben nevelik egy�tt Harryvel a k�z�s gyermek�ket. Romy…

Egyed�l att�l tartott, hogy hogyan fognak tekinteni a kisl�nyra azut�n, hogy kider�lt, � Perselus Piton egy szem gyermeke. Mit fog sz�lni a kisl�ny, ha hirtelen a rosszindulat c�lt�bl�j�v� v�lik, �s mindenki megsz�lja egy olyan dolog�rt, amir�l � nem is tehet? Mit fog sz�lni, ha megtudja, az egyik tan�ra az apja? Mit fog sz�lni, ha kider�l, az eg�sz addigi �lete egy hazugs�g?

K�ts�gek gy�t�rt�k ugyan Hermion�t, de tudta, ha most nem mondja el az igazat, akkor sosem lesz k�pes, �s �lete v�g�ig lelkiismeret-furdal�ssal �li le az �let�t, vagy ami m�g rosszabb, bele�r�l.

- Mi�rt is kellett visszat�rned, Perselus? – k�rdezte d�h�sen a s�t�ts�gben, ahogy kifel� b�mult a h�f�dte t�jra.

Azonban tudta j�l, nem hib�ztathatja egykori szeret�j�t mindez�rt, hiszen � hib�zott, mikor vak volt �s sz�rnyen naiv. Amikor f�l�ldozta a saj�t �s szerelme boldogs�g�t az�rt, hogy a bar�tja mellett lehessen. Fel�ldozta a k�z�s gyermek�k sors�t is azzal, hogy nem tartott ki, �s nem maradt Perselus mellett.

Nem, kar�csonykor sz�nt fog vallani Harrynek, azt�n a professzornak, majd Romynak �s mindenkinek.

- De az vesse r�m az els� k�vet, aki m�shogy cselekedett volna! – sz�rte fogai k�z�tt, s sz�v�ben m�r megfogant a d�nt�s.

Hermione csak egy pillanatra inogott meg, mely szerint mindent elmond f�rj�nek, kit�rja el�tte a sz�v�t. Csup�n akkor, ahogy l�tta kisl�ny�t Harry �lel�s�be b�jni, �s a f�rfi boldogan cs�kolta meg a kisl�ny feje b�bj�t. De ahogy �vatosan feles�g�re pillantott, a tekintet�ben egy addig ismeretlen �rzelem is t�kr�z�d�tt, a lemond�s.

Miut�n Romy elment lefek�dni szenteste, az asszony el�rkezettnek l�tta az id�pontot, hogy f�rj�vel �szint�n megbesz�lj�k a kapcsolatukat. Fel volt k�sz�lve r�, hogy sz�rnyen neh�z lesz, minden bizonnyal k�nnyekkel teli, de egyszer�en MUSZ�J volt megtennie.

Harry – mintha sejtette volna el�re, mi fog t�rt�nni – nyugodtan �lt le a fotelbe, s intett a feles�g�nek, foglaljon � is helyet vele szemben.

- Besz�ln�nk kell – sz�gezte le Hermione miut�n �vatosan letelepedett a d�v�nyra.

- Tudom. El�g sok�ig hallgattunk – b�lintott egyet�rt�en Potter, majd v�rakoz�an a n�re tekintett.

- Akarom, hogy tudd, nagyon h�l�s vagyok neked, ami�rt ki�llt�l mellettem a terhess�gem idej�n, �s �gy szeretted Romol�t.

- Ez volt a legkevesebb, mert �gy v�lem, minden az �n hib�m.

- Mir�l besz�lsz? – Hermione �rtetlen�l tekintett a f�rj�re, akinek a szem�ben f�jdalom �s keser�s�g t�kr�z�d�tt.

- Tudod te nagyon j�l. Ha �n nem vagyok, akkor te m�g mindig azzal a f�rfival lehetn�l, akit�l Romy van. De te mell�m �llt�l, holott meg sem �rdemeltem volna. �t pedig ezzel elvesz�tetted. – A n�t nagyon meglepte, ami�rt Harry meg�rtettem a helyzetet, �s elk�pzelni sem tudta, mi v�ltozott meg ennyire az elm�lt h�napokban.

- Melletted volt a helyem, mert a legjobb bar�tom volt�l, az utols�, aki megmaradt nekem – felelte k�nnyes szemmel Hermione, de a f�rfi csak megcs�v�lta a fej�t.

- De �n t�bbet akartam, s helyette mindent eldobtam, ami addig az eny�m volt. Miattam halt meg Ginny, csakis miattam – motyogta halkan Harry, s szem�ben k�nnycseppek gy�lekeztek.

- Ginny a saj�t akarat�b�l harcolt, tiszt�ban volt a kock�zattal, hogy bele is halhat – gy�zk�dte a n�, de f�rje csak megcs�v�lta a fej�t.

- Nem, te ezt nem �rted. Ginny meg akart halni, de er�sebb volt ann�l, mintsem ezt mindenki el�tt kimutassa. � �nk�nt halt meg, mert csal�dott bennem…

Fesz�lt volt a l�gk�r a szob�ban, csak a kandall�ban a t�z pattog�s�t lehetett hallani. A fiatal, v�r�s haj� asszony b�natosan �lt a fotelben, t�rdeit felh�zta a mellkas�ig, pr�b�lta k�nny�ztatta arc�t elrejteni. F�rje az ablakn�l �llt, az utca cs�ndj�t figyelte, nem akarta l�tni a n� f�jdalm�t. Hiszen neki is �pp el�gg� f�jt.

- Tiszteletben tartom a d�nt�sedet – felelte szipog�, halk hangon Ginny, s tekintet�t a f�rfira emelte.

- Meg sem k�rdezed, mi�rt, kit, mi�ta? – fordult meg hirtelen Harry, �s kutat�an n�zett feles�ge szemeibe.

- Nem, nem k�rdezek semmit. Hiszen a v�laszok m�r hossz� ideje itt voltak el�ttem, csak nem akartam �szrevenni. – �jabb k�nnycseppek g�rd�ltek v�gig a sz�p arcon, de Ginny m�g csak le sem t�r�lte �ket.

- Megvetsz, igaz?

- T�vedsz, Harry. Anno, az esk�v�nk�n azt mondtam, hal�lom napj�ig szeretni foglak, �s ez �gy is lesz. �ppen ez�rt k�v�nom neked, hogy legy�l boldog, de tudd, milyen �ron! – Hangja nem volt sem szemreh�ny�, sem b�nt�. Puszt�n f�j�, meggy�t�rt, belet�r�d�. Lassan elindult kifel� a szob�b�l, v�gigm�rte lelkiismeret-furdal�ssal k�zd� f�rj�t, majd m�g az ajt�b�l egy utols� pillant�sra fordult vissza, mik�zben halkan suttogott: - Hamarabb kapod vissza a szabads�godat, mint hinn�d. De csakis az�rt, mert szeretlek.

Ahogy Harry elmes�lte az a v�gzetes est�t Hermion�nak, a n� arc�n k�nnycseppek futottak v�gig. Hiszen Ginny fel�ldozta a saj�t �let�t a f�rje boldogs�ga �let�ben. Nemes tett volt, m�g akkor is, ha – mint ahogy kider�lt – hossz�t�von csak f�jdalmat sz�lt. Ginny j�t akart, mikor �nk�nt l�pett ki a keser� �let�b�l, de arra nem sz�m�tott, Harrynek nem is kellett volna sok id�, hogy r�j�jj�n, mekkora egy barom volt, �s val�j�ban csak �t szereti.

- A holtakat nem lehet felt�masztani – morogta f�jdalmasan a f�rfi, s tudta j�l, b�rmennyire is f�j most a sz�ve Harry�rt, akkor is el kell neki mondani az igazs�got, mert ez a vallom�sok �jszak�ja.

- Harry, akarom, hogy tudd, mit k�vett�nk el tizenn�gy �vvel ezel�tt, mit tett�nk t�nkre, egy�tt. Vagyis ink�bb kit, kiket – mondta halkan Hermione, mire f�rje r� emelte a tekintet�t.

- Ginny nem �ppen el�g?

- Hidd el, sok is, de nem csak az � �lete sz�rad a lelk�nk�n, hanem a l�nyom apj�� is. Azt hiszem, � sosem fogja nekem megbocs�tani, hogy elhagytam, miattad. �s azt sem fogja megbocs�tani nekem, ha elmondom, hogy van egy l�nya.

- El akarod mondani b�rkinek is az igazs�got? – k�pedt el a hitetlens�gt�l Potter, de Hermione hat�rozottan r�zta a fej�t.

- Nem csak akarom, hanem meg is teszem. – A n� hangja kem�nyen csengett, majd valamivel l�gyabban folytatta – Mindenek el�tt azonban neked szerettem volna elmondani, ki is Romy apja.

- Ne k�m�lj! Att�l tartok, m�r semmin sem lep�dhetek meg – s�hajtotta Harry, ezzel kicsit b�tor�tva feles�g�t.

- De, ezen igenis meg fogsz. Tudnod kell, hogy �n nagyon szerettem �t, jobban, mint azt fel lehet �p �sszel fogni, tal�n �gy, mint Ginny szeretett t�ged. Annyira, amennyire Ront sohasem. Harry, �letem nagy szerelme, akit eldobtam miattad, az Perselus Piton – vallotta be k�nnyes szemekkel a n�, mire Potter hitetlenkedve n�zett r�, egyenesen a szem�be, h�tha onnan r�j�het, ez csup�n egy rossz tr�fa. De l�tta, hogy mindez igaz.

- Azt akarod mondani, hogy Piton az apja Romol�nak?

- Ha tudn�d mennyi ideig kellett mindenki el�tt titkolnom, hogy szeretem �t. Egy�tt voltunk, szerett�k egym�st, �gy, ahogy azt senki sem gondoln�. � volt az egyetlen, akire igaz�n t�maszkodhattam azokban a sz�rny� id�kben. �t �ldoztam fel az�rt, hogy melletted lehessek, mert vak voltam. � igen, � tudta nagyon j�l, �s teljesen igaza volt, de �n nem hittem neki, hogy te m�sk�nt �rzel ir�ntam. De �n naiv voltam, �s nem akartam elhinni, �szrevenni. Ma m�r tudom, sz�rny� hib�t k�vettem el. �s nem csak �n, hanem te is, mert t�l�rt�kelted az �rzelmeidet ir�ntam. Mindketten megfizett�k ennek az �r�t, �s nem tudom, melyik�nk� a s�lyosabb.

- �s komolyan el akarod mondani Romol�nak, ki az apja? – Harry nem tudta, hogyan is k�ne reag�lnia, egyed�l a gyerek k�r�l forogtak a gondolatai.

- Nem �lhet tov�bb � is hazugs�gban, csak az�rt, mert az anyja egy ilyen sz�rny� n�szem�ly! – Hermione olyan indulatos volt abban a pillanatban, amilyennek m�g sosem l�tta f�rje. – Harry, �rtsd meg, musz�j megtennem! Csakis az � �rdeke.

- �s arra nem gondolsz, hogy Piton sosem fogja �t szeretni?

- De adni kell neki egy es�lyt. Legal�bb, hogy tudja, van egy l�nya – gy�zk�dte Hermione a f�rfit igaz�r�l, de az tov�bbra sem t�nt t�l meg�rt�nek.

- Mindenesetre majd mondd meg Romynak, hogy r�m mindig sz�m�that, m�g akkor is, ha Piton gyereke!

Hermion�t meghatotta, hogy Harry annak ellen�re is ugyan�gy szereti a kisl�nyt, mint addig, am�g nem tudta, kinek is a gyermeke. Melegs�g j�rta �t a sz�v�t a gondolatra, hogy ha a f�rfi �t �r�kre meg is fogja vetni az igazs�g miatt, az�rt nem a gyermeket fogja b�ntetni, hanem kitart mellette.

- Ha majd elj�tt az ideje, mondd meg neki te magad, mert f�lek, ha az igazat bevallom neki, az �n szavamra m�r nem fog sokat adni. K�rlek, biztos�tsd r�la, hogy te tov�bbra is leszel neki, b�rmilyen sz�rny� ember is az anyja! – k�ny�rg�tt a n�, k�zben arc�n �jabb �s �jabb k�nnycseppek sz�nk�ztak v�gig.

- Nem vagy rossz ember – r�zta a fej�t a f�rfi. – Te vagy a legjobb bar�t, akit csak ismerek. M�g akkor is, ha Piton� a sz�ved �r�kre – suttogta, �s mag�hoz �lelte a s�r� asszonyt.

- Mit sz�m�t az, ha � megvet engem? – szipogta Hermione, mire Harry kiss� eltolta mag�t�l, hogy a n� szem�be n�zhessen.

- �g�rem, mindent rendbe hozok neked, amit elrontottam! – fogadkozott a f�rfi, s szorosan tartotta karjaiban a zokog� feles�g�t. A feles�g�t, akit �gy szeretett, mintha a testv�re lett volna, hiszen az � sz�ve �r�kre a hal�lba tasz�tott kedves��rt dobogott. Sok sebet szak�tott fel az az �jszaka, a vallom�sok �jszak�ja. Harry elhat�rozta, amennyit csak tud, begy�gy�t, mert a b�nbocs�nathoz vezet� els� l�p�s a tulajdon b�n�k felismer�se, majd pedig azok j�v�t�tele.

�rok kritik�t!