Hermione november v�g�n v�gre tal�lt egy kellemes lak�st, amit sz�lei egyik bar�tja adott ki b�rbe. Az �p�let hat emelet�vel, modern �vegfel�leteivel �s liftj�vel egy�ltal�n nem keltett olyan benyom�st, hogy falai k�z�tt egy boszork�ny lakhat. De k�zel volt az Abszol �thoz �s a lak�s nagyon tetszett a l�nynak. T�gas volt �s vil�gos, �s ami a legfontosabb, kandall�t is be�p�tettek a nappali fal�ba. Miel�tt elkezdte volna a bek�lt�z�st, k�rv�nyezte a t�zhely r�k�t�s�t a Hopp-h�l�zatra. B�r nem igaz�n szeretett Hop porral utazni, de �gy v�lte, b�rmikor sz�ks�ge lehet m�g a kandall�ra. Harry, Ron �s Lupin seg�tettek Hermion�nak a k�lt�z�sben, mivel a lak�st b�torozatlanul vette ki, �s most szerezte be az �gyat, foteleket, kanap�t, szekr�nyeket, f�gg�ny�ket. Egy mugli boltban v�s�rolt, vil�gos sz�n�, egyszer� form�j� b�torokat �s igen el�gedetten n�zett k�r�l, amikor minden a hely�re ker�lt.
– Csod�latos – mosolygott h�rom seg�t�j�re, akik m�ris birtokba vett�k a kanap�t �s a nagy cipeked�st�l pihegve k�ldt�k szemreh�ny� pillant�saikat a l�ny fel�.
– Mi�rt nem… – kezdte volna Ron, de Hermione egy szigor� pillant�ssal bel�fojtotta a k�rd�st.
– Mert nem. Gondolj a szomsz�dokra. �s most – indult a konyha fel� – hozok nektek friss�t�t. Meg�rdemlitek.
A h�rom f�rfi h�l�san fogadta a limon�d�t, azt�n lassan elk�sz�ntek, �s mag�ra hagyt�k Hermion�t �j otthon�ban.

H�tv�ge volt, kezdett s�t�tedni. Hermione arra gondolt, hogy lekucorodik a kandall� el� az egyik hatalmas vil�gosk�k p�rn�j�ra, ami ugyancsak �j szerzem�ny volt, �s begy�jt a kandall�ba, azt�n csak �lvezi a csendet. Azt�n pillant�sa az el�szob�ban felhalmozott dobozokra esett, amik k�nyveit, d�szt�rgyait, k�peit rejtett�k �s fels�hajtott. Nem akart �gy lefek�dni, hogy nem pakol ki. Ideges�tette volna �s v�g�l az �jszaka k�zep�n kelt volna fel, hogy elkezdjen pakol�szni. Kibontotta az els� dobozt �s kez�be vette a legfels� k�nyvet. A XVIII. sz�zad nagy var�zsl�i. Elmosolyodott �s v�gigsim�tott a bor�t�n. Perselust�l kapta k�lcs�n, de m�g nem volt ideje bele sem n�zni, csak bedobta a dobozba a Grimmauld t�ren. Visszarakta a t�bbi k�nyv tetej�re, felemelte a s�lyos dobozt �s becipelte a nappaliba.

Perselus a kandall� el�tt �lt, Hermione fotel�ben �s egy k�nyvet olvasott. M�r csak �gy emlegette mag�ban az �l�alkalmatoss�got, mint ahogy volt Hermione pohara, t�ny�rja, vill�ja, kanala �s p�rn�ja, amire r��lt, ha a t�z el�tt akart dolgozni a f�ld�n.

„Olvas teh�t. De puszta szemmel.
A lelke m�sfel� figyel;
A v�gyak �lom-sejtelemmel,
Szorong� b�val t�ltik el.
A nyomtatott sorok k�z�ben
� m�s sort l�t, m�s j�r esz�ben,
K�pek rajozgatj�k k�r�l,
S a lelke benn�k elmer�l…”

Hirtelen r�d�bbent, hogy fogalma sincs, mit olvasott az elm�lt negyed�r�ban. M�rgeskedve becsukta a k�nyvet �s a t�zbe b�mult. Szedd �ssze magad! �gy viselkedsz, mint egy ostoba k�ly�k. V�gyakozol valaki ut�n, aki sosem gondolt r�d m�sk�pp, csak mint az undok volt tan�r�ra. Te is tudod, hogy ez nem igaz – csend�lt a m�r ismer�s hang a fej�ben. Mi�rt j�rna hozz�d minden �ldott este? Mi�rt pazaroln� r�d az idej�t, ha nem �rezne valamit… ha nem �rdekeln�d. Perselus Piton nagyot s�hajtott �s fej�t h�trahajtotta a fotel t�ml�j�ra. Ez az eg�sz bonyolultabb �s f�lelmetesebb volt sz�m�ra, mint b�rmi, amivel az elm�lt �vekben tal�lkozott.

„Never knew I could feel like this
Like I've never seen the sky before…”




A vers az Anyeginb�l val�, a dalsz�veg pedig a Moulin Rouge-b�l.

�rok kritik�t!