– Perselus – biccentett Remus a var�zsl� fel�, ahogy felt�rult az ajt�.
– Mit akarsz?
Remus egy pillanatig nem sz�lt, csak figyelte az el�tte �ll�t. Perselus kialvatlannak t�nt, keser�nek �s k�ts�gbeesettnek.

– Az�rt j�ttem, hogy besz�lj�nk. Bemehetek?
– Nem.
– K�rlek.
Perselus kis s�hajjal f�lre�llt az ajt�b�l. K�vette Remust a nappaliba �s belerogyott Hermione fotelj�ba. Hermione…
Remus le�lt a kanap�ra �s f�rk�szve n�zte a f�rfit. Az �llta a tekintet�t, �gy t�nt, mintha semmi sem �rdekeln� m�r.

– J�l vagy? – k�rdezte v�g�l csendesen.
– Csod�san.
– Az l�tszik – Remus elh�zta a sz�j�t. – Hermion�r�l lenne sz�.
– Most meglept�l – Perselus lejjebb cs�szott a fotelben.
– Tegnap nem j�tt el az esk�v�i pr�b�ra – kezdett bele mondand�j�ba a kanap�n �l� sz�ke var�zsl�. – Harry elment �rte, azt�n igencsak feld�lt �llapotban t�rt vissza. Elmondta, hogy… nos, te is tudod, mi t�rt�nt.
A m�sik csak b�lintott. V�gtelen�l f�rasztotta ez a besz�lget�s �s f�jt is neki minden elhangzott sz�, de �gy d�nt�tt v�gighallgatja Lupint, h�tha �gy hamarabb megszabadul t�le, mint ha egyszer�en megpr�b�ln� kidobni.

– Tonks elment Hermion�hoz �s borzalmas �llapotban tal�lt r�, Perselus – folytatta szigor� arccal Remus. Perselus kicsit megfesz�lt �s a kandall�ra szegezte a szem�t.
– De j�l van? – pr�selte ki mag�b�l v�g�l a k�rd�st.
– Most m�r megnyugodott. Molly elment hozz� �s eg�sz �jjel vigy�zott r�. Most is t�le j�v�k. Nagyon er�s l�ny.
– Igen, az – suttogta Perselus, azt�n Remusra emelte a tekintet�t. – Jobb lesz �gy neki, Lupin. Jobb lesz neki n�lk�lem.

Remus kem�nyen n�zett r�, majdhogynem haragosan.
– Nem lehetsz ilyen gy�va – mondta ridegen. A fotelben �l� kiss� megborzongott ett�l a hangt�l. M�g sosem hallotta Lupint �gy besz�lni.
– �n nem…
– Hermione szeret t�ged – emelte fel a hangj�t Remus szigor�an. – Szeret t�ged mindennel egy�tt. Tudja, Perselus. Mindent tud r�lad. Hogy ki volt�l, miket tett�l. �s szeret.
Perselusnak elszorult a torka. Pislogott �s �jra a kandall�ra szegezte pillant�s�t.
– Ez nem ilyen egyszer�…
– Az isten szerelm�re, k�rlek, ne viselkedj �gy, mint egy meg nem �rtett m�rt�r! – fakadt ki a var�zsl�. – El�g az �nsajn�latb�l. �s k�l�nben is – tette hozz� kiss� megenyh�lve – Akkor kellett volna gondolkodnod, miel�tt egy�ltal�n t�rt�nt volna k�ztetek valami. Most m�r nem t�ncolhatsz vissza olyan egyszer�en.

Perselus felkelt a fotelb�l �s az ablakhoz s�t�lt.
– Te szereted �t? – hallotta a h�ta m�g�l a k�rd�st.
– Tudod, hogy igen.
– Akkor nincs is mir�l besz�ln�nk tov�bb – Remus megk�nnyebb�lten �llt fel a kanap�r�l. – Ne vesz�tsd el �t, Perselus. Elfogad t�ged �s ez mindenn�l fontosabb. �n m�r csak tudom…

Perselus tudta, hogy ha nem is teljesen, de Lupin �s az � helyzete nagyon hasonl�t egym�sra. Egy v�rfarkas �s egy ex-�lhal�lfal�… sz�p kis alakok vagyunk. �s Tonks �s Hermione.

�rezte, hogy Lupin meg�ll mellette.
– Nos? Elm�sz hozz�?
Perselus nem felelt, csak b�lintott.
– J�l van – megveregette a v�ll�t. Elindult kifel�, de az ajt�ban megtorpant, mert egy halk hang meg�ll�totta.

– Lupin? – visszan�zett Perselusra. A f�rfi von�sai eg�szen nyugodtak voltak, b�k�sek. – K�sz�n�m.

�rok kritik�t!