M�g pirkadat el�tt arra �bredek, hogy valami nagyon r�zza a h�l�t. Gyorsan k�r�ln�zek, s megl�tom a varj� m�ret�, s�rga tollazat� madarat. K�ts�gbeesetten rik�csol, s min�l jobban verg�dik, ann�l jobban belegabalyodik a h�l�ba. �s ett�l m�g hangosabb. �vatosan megk�zel�tem, �s nagy vesz�ds�gek �r�n kiszabad�tom. H�l�b�l belemar a karomba, j�kora sebet ejtve rajta. M�g egyszer fel�m kap a cs�r�vel, de elhessentem, mire elt�nik v�gre.

A bl�zomat �s a h�l�t v�r�sre festi a v�rem. Nagy hiba, hogy egyetlen gy�gy�t� var�zst sem ismerek. Ellenben a l�d�mban van egy zacsk� fekete por, amit ha a sebbe sz�rok, begy�gy�tja azt. �gy h�t lekecmergek az „�gyamr�l”, beleb�jok a cip�mbe, �s a kast�ly fel� veszem az ir�nyt. Sajg� karomat magamhoz szor�tva l�pdelek �t a parkon. A folyos�kon sem tal�lkozom senkivel. Viszont a klubhelyis�gben ott �l Malfoy.

- Hol volt�l az �jjel? – k�rdezi fel sem pillantva. Szinte meg sem hallom, z�g a fejem a v�rvesztes�gt�l. Csak akkor n�z fel, mikor a l�d�mat nyitom fel. Ha lehet �lve megt�ntorodni, � megteszi. Alighanem az riasztja meg, hogy most m�r az eg�sz bl�zom – ami mellesleg ma reggelig h�feh�r volt -, csurom v�r. Hamar �sszekapja mag�t, �s nekem szegezi a k�vetkez� k�rd�st.

- L�ttam, hogy a Rengetegbe ment�l. Tudod, hogy ezzel h�ny pontj�t s�rtetted meg a h�zirendnek?

Nagyon bosszant az okoskod�sa, de most nem �rek r� vele foglalkozni. Belet�rok a l�d�ba, �s kitapogatom a kis b�rzacsk�t. Sz�tnyitom, kiveszek bel�le egy csipet port, �s a sebbe sz�rom. �sszeszor�tom a fogaimat, hogy ne szisszenjek fel. A por ugyanis rettent�en �get. Hanyatt fekszem a padl�n, �s v�rom, hogy kifejtse a hat�s�t. Ez sajnos hossz� folyamat. A seb nagys�g�t�l �s m�lys�g�t�l f�gg�en v�ltozik, de a legkevesebb id�, ami alatt v�gez, h�sz perc. Most azonban tov�bb fog tartani.

Ilyenkor halottnak t�n�k. J� n�h�ny emberre r�hoztam m�r �gy a fr�szt. Most is ez t�rt�nik. A l�gz�sem lelassul, a szok�sos tizenhat-h�sz helyett csup�n h�tszer veszek leveg�t percenk�nt. A pulzusom kitapinthatatlan. Az �rz�keim azonban ugyanolyan �lesek. Tudok mozogni is, ha akarok, de �gy k�nyelmesebb. �s gyorsabb.

- H�, mi van veled? – k�rdezi Malfoy. Tiszt�n hallom a hangj�ban a p�nikot. Mell�m t�rdel, �s a csukl�mat meg a nyakamat taperolja. - Szent Szalamandra, sz�lok Pitonnak!

Felpattan, s m�r indulna kifel�, amikor ut�nany�lok, �s megfogom a bok�j�t. Hatalmasat borul.

- Felesleges b�rkit h�vnod – k�zl�m vele. Ez plusz �t percembe fog ker�lni. Ink�bb, mint a felhajt�s, ami ilyenkor szokott k�r�lvenni…

Malfoy nem sz�l t�bbet, nem is mozdul. T�n m�g pislogni is elfelejt. Szerencs�re m�g kor�n van, senki nem t�nfereg a klubhelyis�gben. H�romnegyed �r�val k�s�bb az �get� �rz�s megsz�nik. Fels�hajtok, l�gz�sem, pulzusom rendez�dik, b�r�m visszanyeri eredeti sz�n�t. Fel�l�k, v�gign�zek magamon. Bl�zom, szokny�m recseg a r�k�rgesedett v�rt�l. Egy p�lcaint�s, �s a kezemr�l elt�nik a v�r. Sebnek, hegnek nyoma sincs. Els� dolgom elcsomagolni az �rt�kes port. Azut�n kiveszek egy garnit�ra �lt�zetet �s egy t�r�lk�z�t a l�d�b�l. Ledobom magamr�l a v�res g�nc�ket, nem foglalkozom azzal, hogy Malfoy kig�vadt szemekkel b�mul. Ler�gom a cip�met is. A ruh�kat behaj�tom a kandall� t�z�be. Megv�rom, m�g a l�ngok belekapnak, csak azut�n indulok a f�rd� fel�.

Alig �llok a v�zpermet al�, amikor ny�lik az ajt�, �s bel�p rajta Malfoy. Vigyorogva n�zi, ahogy lemosom magamr�l a v�rt, T�z perc ut�n m�r er�sen fesz�l a nadr�gja. K�z�ny�sen n�zek r�, m�gis elindul fel�m. Az sem zavarja, hogy esetlen b�rig �zik. Amikor megpr�b�l tapizni, gyomron r�gom. Most nincs kedvem hozz�. Ha van egy cs�pp kis esze, �rti a c�lz�st.

Pihegve g�rnyed a csemp�n, sz�p von�s� arc�t eltorz�tja a d�h �s a f�jdalom. �n k�zben elz�rom a csapot, hisz m�r tiszta vagyok, lemostam magamr�l minden mocskot.

- Ezt m�g meg fogod b�nni! – sziszegi, mikor v�gre �sszeszedi mag�t annyira, hogy besz�lni is tudjon. Bla-bla-bla… Mindig ezt mondj�k…

V�gzek a t�r�lk�z�ssel, fel�lt�z�k, �s mag�ra hagyom a m�g mindig f�jtat� Malfoyt. El�szedem a l�d�mb�l a t�sk�mat, belepakolom a tank�nyveket, pergameneket, n�h�ny tollat. Nadr�gom korc�ba dugom a p�lc�mat, beleb�jok az egyental�rba, �s les�t�lok a nagyterembe. M�g sehol senki, a ter�t�k �s a reggeli sincs m�g az asztalokon. Felpillantok a hatalmas inga�r�ra, �s meg�llap�tom, hogy m�g van f�l �r�m a reggeliig. Le�l�k a tegnapi helyemre, �s jobb h�j�n el�veszem a b�jitalk�nyvemet. Lapozgatom, b�r val�j�ban nem ragadja meg a figyelmemet semmi. F�lredobom. Majd az �r�n foglalkozom vele. Arr�l �br�ndozok ink�bb, hogy ha az az ostoba mad�r nem r�ppen bele a h�l�mba, tal�n most keln�k fel. Annyira bele�lem magam, hogy arra rezzenek, hogy sz�lling�znak a t�bbiek. Alighogy elveszem a k�ny�k�met az asztalr�l, az megtelik �tellel. Nem v�rok, telet�lt�m a cs�sz�met g�z�lg�, illatos te�val, lenyakazok egy l�gy toj�st, �s falatozni kezdek. Az utols� korty te�mat h�rpintem fel, mikor meg�rkezik Malfoy �s Pansy, k�z a k�zben. A l�ny ragyog, Malfoy pedig a legg�g�sebb arccal, amit valaha l�ttam, l�pked mellette. Ejnye, Malfoy, nem siker�lt legy�rni a gerjedelmedet?

Fel�llok a padr�l, v�llamra haj�tom a t�sk�mat, �s elhagyom a nagytermet. Kicsit b�kl�szom a folyos�kon, szem�gyre veszem a p�nc�lokat, a festm�nyeket. M�g egy szellemmel is �sszefutok. �gy is kor�n �rek a b�jitalterem el�. Az ajt�t z�rva tal�lom. Sebaj, fel�l�k egy ablakp�rk�nyra. Ez roppant neh�zkes lenne egy �tlagos embernek, mert a f�ld szintje alatt van a folyos�, az ablak pedig k�t m�ter magasan a padl� felett. No de nekem? Hiszen szinte f�lig p�k lettem! Nem okoz gondot felkapaszkodni a sima falon a p�rk�nyra. Elf�szkelem magam, s a l�bamat l�b�lva v�rom, hogy elkezd�dj�n az �ra. Lassan mindenki meg�rkezik. Malfoy sz�ke feje is megjelenik a kanyarban, a k�t bamba pedig szorosan a nyom�ban l�pked. A Pansy n�vre hallgat� le�nyz� m�g�tt�k sutyorog egy m�sik l�nnyal.

Csak akkor ugrok le nesztelen�l a p�rk�nyr�l, mikor m�r csak a k�t bamba vitatkozik azon, ki menjen be el�bb a terembe. Seg�tek nekik eld�nteni a vit�t.

- Hu! – ki�ltok r�juk, mire ijedten sz�tugranak. A kettej�k k�zt t�madt r�s �pp el�g arra, hogy bes�t�ljak a laborba. Megkeresem az �st�met, lehaj�tom mell� a t�sk�mat. Hurr�. M�r megint Malfoy k�zel�be ker�ltem. A m�sik oldalamon egy fekete haj�, szem�veges leg�ny �ll, �s egy v�r�ssel sugdol�zik.

- Mr Potter! – reccsen Piton hangja. R�gt�n elhallgat mindenki. – Weasley �rral bizony�ra az altat� f�zet �sszetev�it vitatj�k meg – mondja j� hangosa, tele g�nnyal.

- Nem, professzor �r – v�gja r� Potter. �rzem a tan�r �s di�kja k�zt vibr�l� fesz�lts�get. Egyre sz�rakoztat�bb ez a hely!

- Minden bizonnyal fel tudja nekem sorolni ezeket az �sszetev�ket, ugye, Potter?

- Nem, tan�r �r – feleli engedelmesen, de d�ht�l reszket� hangon Potter.

- T�z pont a Griffend�lt�l, ami�rt nem k�sz�lt az �r�mra, Potter! – fordul el t�le Piton, s most engem n�z ki mag�nak.

- Miss Eera bizony�ra fel tudja, mi kell a f�zetbe, ugye? – k�rdezi. �llom a tekintet�t.

- Igen.

- Megosztan� vel�nk a tud�s�t? – M�g mindig ugyanolyan gunyoros, de a szeme �rdekl�dve csillan fel.

- Nem.

�gy l�tom, ehhez nincs hozz�szokva. Fogyt�n a t�relme. Potter, Weasley, meg m�g egy p�ran h�ledezve n�znek r�m. Malfoy gonoszul vigyorog, azt hiszi, most a f�ldig fog al�zni Piton.

- Mi�rt nem? – vonja �ssze a szem�ld�k�t a professzor.

- Nem az �n dolgom a tan�t�s! – k�zl�m vele. Erre m�r Malfoy is felszisszen. Piton ajkai elkeskenyednek, igyekszik meg�rizni a hidegv�r�t.

- �gy! – mondja v�g�l. – H�sz pont a…

G�nyos mosolyra h�zom a sz�mat. Piton nem vonhat le t�lem pontokat. Val�sz�n�leg tiszt�ban van vele. H�t kital�l valami m�st.

- J�jj�n ide! – int. Les�t�lok mell�, a p�lc�j�val odalebegteti az �st�met. – Itt fogja elk�sz�teni az altat� f�zetet. Ha nem lesz t�k�letes, mindk�t h�zt�l levonok t�z-t�z pontot.

B�lintok. Nem lesz gond.

- Fejenk�nt! – teszi hozz� egy gonosz mosoly k�s�ret�ben. A t�bbiekre n�z.

- Maguk pedig pontosan azt fogj�k csin�lni, amit Eera. Granger, maga fogja megnevezni a hozz�val�kat, amit ifj� tan�rseg�d�nk a f�zethez haszn�l! Gyer�nk!

Egy bozontos, barna hajzuhatagot visel� l�ny �ll mell�m, aki nemr�g m�g majdnem beleesett az �stj�be, �gy ny�jt�zkodott. Bizony�ra eminens.

- Szia, Hermione vagyok! – ny�jtja a kez�t, de vele sem foglalkozok jobban, mint Malfoyjal a vacsor�n. Figyelmen k�v�l hagyom, �s a t�rol�khoz megyek. El�szedem a sz�ks�ges dolgokat, �s nekil�tok a b�jital-f�z�snek. Els� dolgom az, hogy vizet merjek az �stbe. Pontosan egy liternyit. Azut�n t�zet gy�jtok al�, s am�g a v�z felforr, el�k�sz�tem a hozz�val�kat. Felapr�tok n�h�ny levelet, gy�keret. Kim�rek pontosan egy tized grammot a szappanbog�r kitinp�nc�lj�b�l, �s egy mozs�rban �sszez�zom.

Granger k�zben szorgalmasan komment�lja az esem�nyeket. Ism�t igazam volt, val�ban eminens. M�sf�l �r�n �t molyolok a f�zettel, Piton k�zben le nem venn� a szem�t r�lam. Nagyon helyes. Seg�t elv�gezni a feladatomat, ha �rdekl�dik. �ssze�rnek az �sszetev�k, kis bubor�kok sz�llnak fel a f�zetb�l, amik kipukkadva el�lmos�tanak mindenkit. Engem is, de oda kell figyelnem, hogy t�k�letes legyen a b�jital. Az utols� fiol��rt ny�lok, ami akromantula-m�rget tartalmaz. Egy pillanatig n�zem az �rv�nyl� nedvet, majd kinyitom, �s egy eg�sz cseppet beleejtek a f�zetbe. Kis h�j�n elrontom, mert egy m�sodik is kiszalad a fiola nyak�n, de szerencs�re csak a kezemre csordul. Gyorsan bez�rom az �vegcs�t, az el��r�s szerint megkeverem a f�zetet, egyszer a felsz�n�t, �s k�tszer az alj�t, k�zben oda sem figyelve lenyalom az ujjamr�l a p�km�rget. Piton abban a szent pillanatban megmarkolja a karomat, de m�r k�s�.

- Mit m�vel, maga idi�ta?! – �v�lti a k�pembe. Csod�lkozva n�zek r�, de azt�n r�j�v�k: � val�sz�n�leg nem tud a m�regf�gg�s�gemr�l. Azut�n elenged, �s kotor�szni kezd a szekr�ny�ben. Hamarosan felegyenesedik egy kis pipett�val a kez�ben. Most az � szeme kerekedik el, hogy m�g a saj�t l�bamon �llok. Mit ne mondjak, igen komikus l�tv�nyt ny�jt. Fel�m ny�jtja az ellenm�rget

- Igya meg! – k�veteli. Megr�zom a fejemet.

- Ne legyen ostoba! – ki�lt r�m, �s k�zelebb l�p.

- Nem! – felelem, �s k�zben �szre sem veszem, hogy �n is megemelem a hangomat. Pitonnak alighanem most fogyott el a t�relme, mert az �llam al� ny�l, hogy bel�m dikt�lja a szert. Az egy�ltal�n nem zavarja, hogy semmi bajom sincs a m�regt�l. Kem�nyen markolja az �llkapcsom, de ler�zom, s a mozdulatt�l a f�ldre k�nyszer�l. Senki nem �rhet hozz�m b�ntetlen�l. Abban a pillanatban, ahogy a t�rde koppan a k�v�n, el�kapja a p�lc�j�t:

- Imperio!

Furcsa k�bulat sz�ll r�m. Agyam egy eldugott zug�ban val�di �nem hangosan toporz�kol, hogy k�zdjem le az �tkot, de most, sajnos, nem � ir�ny�t. Olyan ez, mintha k�t v�kony fot�t egym�sra fektetn�k, �s a f�ny fel� tartan�m. L�tom mindkett�t, de nem tudom �lesen k�l�nv�lasztani �ket. N�zem, ahogy �tveszem az ellenm�rget a p�lc�j�t r�m ir�ny�t� Pitont�l, mik�zben a m�sik �nem folyamatosan �v�lt, hogy ne tegyem. M�gis lehajtom a szert, mire megsz�nik az �tok. Haragosan n�zek Piton el�gedett arc�ra, amikor az eg�sz testemet �tj�rja a f�jdalom.

Nem tudok uralkodni magamon, fel�v�lt�k. Sosem �reztem m�g ilyet. A reggeli s�r�l�s, �s a por hat�sa sehol sincs ehhez k�pest. Tal�n akkor j�rt �t ehhez foghat� f�jdalom, mikor megmart a p�k. �gy �rzem, sz�thasad a fejem, s a v�rem sz�tfesz�ti az ereket. Leveg� ut�n kapok, de az nem �rkezik. P�nikba esem, ism�t megpr�b�lok leveg�t venni, de a mellkasom olyan, mint pr�selt lev�l egy vaskos k�nyvben. A f�ldre rogyok, s k�njaimat tet�zi, hogy ujjaim az �st alatti l�ngokban k�tnek ki. �sszer�nt egy g�rcs, majd elernyedek. Enyh�l a f�jdalom, lassan felt�rdelek. Keservesen �llok talpra, de siker�l. V�dl�n n�zek Pitonra, aki r�m�lten tekint vissza r�m. Tal�n r�j�tt, hogy hib�zott.

Ekkor j�n a k�vetkez� f�jdalomhull�m, de ez�ttal olyan er�s, hogy a b�jitalprofesszor karjaiba zuhanok. M�g hallom Granger sikkant�s�t, azut�n minden elcsitul.

Iszony�an f�j a fejem. Kinyitom a szemem, de nem l�tok m�st, csak egy f�klya f�ny�nek a t�nc�t a plafonon. Ezek szerint t�l�ltem Piton „t�mad�s�t”. Lassan �rkeznek el hozz�m a hangok is, �s minden egyes sz� �jabb f�jdalmat okoz. A v�gtagjaim is f�jnak, mintha egy hete csak k�vet t�rn�k.

- Csendet!

Sz�nd�kaim szerint �v�lt�k, val�j�ban csak egy gy�nge kis ny�sz�rg�sre telik. Nem hallanak, tov�bb vit�znak.

- De igazgat� �r, honnan tudhattam volna? – Piton hangja. Most valahogy nem olyan hat�rozott, nem olyan g�nyos, mint az �ra elej�n volt.

- Sajn�lom, Perselus, ez val�j�ban az �n hib�m. Idej�ben sz�lnom kellett volna, hogy Miss Eera milyen k�l�nleges viszonyban van az akromantul�kkal!

Nah�t! A b�lcs Dumbledore kezd feled�keny lenni? �vatosan, centir�l centire fel�l�k. Egy kis szob�ban vagyok, egy �gyon fekszem. A tal�rom f�lreh�zva, �s a bl�zomat is kigombolta valaki. Tal�n Dumbledore mutatta meg a p�kmarta sebet Pitonnak. �k maguk egy m�sik helyis�gben mondj�k a maguk�t. Apr�nk�nt mozg�s�tom minden energi�mat, �s kim�szok az �gyb�l. Elt�molygok az ajt�ig, �s ott az ajt�f�lf�nak d�lve lecs�szom a k�sz�bre.

- Kell…! – Ennyire futja. De legal�bb felfigyelnek r�m v�gre. Dumbledore seg�t fel�llni, m�g Piton a szekr�ny�ben kotor�szik, s a v�g�n egy ismer�s folyad�kkal t�r vissza.

- A t�rt! – mutatok az asztalk�j�n hever� k�sre. �rtetlen�l, �sszeh�zott szemmel n�z r�m, de s�rget� tekintetem l�tt�n felveszi, �s �tny�jtja. Moh�n ny�lok �rte, ahogy a m�reg�rt is. B�r, az �n esetemben, azt hiszem, nyugodtan nevezhetj�k gy�gyszernek…

Most nem �rek r� megv�rni, m�g felsz�v�dik a gyomromb�l. Megmarkolom a t�r lapj�t, s felszisszenek, amikor az �le m�ly sebet ejt a tenyeremen. A fogammal nyitom ki a fiol�t, �s cseppenk�nt a b�s�gesen v�rz� v�g�sba juttatom.

A hat�s azonnali. Az �res �vegcse kiesik a kezemb�l, s megt�ntorodom. Visszafektetnek az �gyra, s er�vel kell ott tartaniuk, mert az �klendez�st�l majdnem legurulok r�la. A j�l ismert remeg�s helyett ir�ny�thatatlanul r�ngat�znak a v�gtagjaim.

Sosem juttattam m�g a szervezetembe ilyen drasztikusan a m�rget. Amikor v�gre al�bbhagy a roham, kapkodva veszem a leveg�t, kis fekete, �s ragyog� feh�r foltokat l�tok csak. �s ism�t t�mad az elviselhetetlen, t�rhetetlen k�n. A tenyeremen l�v� seb okozta f�jdalom gyeng�d cir�gat�s ahhoz k�pest, ami a testemben tombol. Megmarkolom az �gynem�t. Testem m�g utolj�ra megfesz�l, s ezzel szerencs�re v�ge az ag�ni�nak.

Ernyedten fekszem az �gyon, s a t�zt�ncot figyelem a plafonon. Oldalra fordulok.

- Most m�r rendben leszek, igazgat� �r – mondom halkan. Az �reg b�lint, de mosolyt nem l�tok az arc�n.

- Alaposan r�nk ijesztett, Miss Eera!

- Sajn�lom, igazgat� �r – s�hajtom. – De Piton olyan sz�pen k�rte, hogy vegyem be az ellenm�rget…

- Piton professzor, Miss Eera! – jav�t ki, �s v�gre elmosolyodik. – Ma m�r nem kell �r�ra mennie. Pihenjen.

Dumbledore magunkra hagy. Piton (professzor!) �tj�n a hely�re, �s le�l. Belen�zek a fekete szemeibe. Mag�ny, keser�s�g, �s egy kis sajn�lat, a jobbik fajt�b�l. Ezt l�tom benn�k.

- Ez a maga szob�ja, ugye?

B�lint. � sem sz�sz�ty�r t�pus.

- Nem volt id� a gyeng�lked�re vinni. Kis h�j�n a karomban halt meg!

Ha nem a szem�t n�zn�m, azt hinn�m, att�l iszonyodik, hogy egy n�t tartott a kezeiben, nem pedig att�l, hogy majdnem a hal�lomat okozta, r�ad�sul �gy, hogy f�ben j�r� �tokkal k�nyszer�tett. Megsajn�lom. Ritk�n k�rny�keznek meg eff�le, gyarl� emberi �rz�sek, de most t�bb is ker�lget. Kiny�jtom a karomat, �s az ujjaim hegy�vel v�gigsim�tom az arc�t. A b�re forr� �s sz�raz, apr� borost�k karistolj�k az ujjaimat.

Lefogja a kezem, majd felugrik a sz�kr�l. Elmosolyodok.

- F�z�k egy te�t! – mondja rekedten, majd sarkon fordul, �s m�r csak a lebben� tal�rj�t l�tom.

�n a magam r�sz�r�l ink�bb felkelek. Most m�r nem okoz gondot. Egy �jjeliszekr�nyen tal�lok egy �r�t. D�lut�n h�rom �ra van. Ezek szerint jobban ki�t�tt az �ri�sp�k m�rg�nek ellenszere, mint gondoltam. Menet k�zben felkapom a t�sk�mat, ami a bej�rat mellett hever. Halkan csukom be a lakoszt�ly�nak ajtaj�t. M�r a folyos�n vagyok, mikor meghallom siet�s l�pteit. Megel�z, szembe fordul velem. A tekintete vill�mlik a d�ht�l.

- Mib�l gondolja, Miss Eera, hogy elmehet?! – sistergi. – Mag�nak m�g pihennie k�ne!

- Nevezz�k ink�bb l�badoz�snak, �s ahhoz nem kell a maga v�d��rizete! – v�gok vissza.

- Az igazgat� �r k�rt meg r�, hogy…

- Tal�n az � k�r�s�re akart meg�lni is?!

Olyan k�zel hajol az arcomhoz, hogy szinte m�r �ssze�r az ajkunk, �gy mered a szemembe.

- Ha � ezt k�rn� t�lem, haboz�s n�lk�l megtenn�m! – sziszegi. – De ha nem fogja vissza mag�t, puszta �lvezetb�l fogom meg�lni!

- Mi tartja vissza, Piton? – k�rdezem felszegett fejjel. Az ajkaink egym�shoz s�rl�dnak. – Egyszer m�r majdnem siker�lt!

- Lassan t�l messzire megy, Eera! – v�laszol, de egy centit sem mozdul.

�n sem t�g�tok. A k�vetkezm�ny v�ratlan, �s heves. A fogaink �sszekoccannak, ahogy mag�hoz r�nt, �s megcs�kol. N�h�ny m�sodpercig meglepetten �llok, majd gondolkod�s n�lk�l viszonzom. �lel�se szorosabb� v�lik, s rajtam v�gigcik�zik valami fura �rz�s. Belehev�l�nk a cs�kba, majd �ppoly hirtelen tol el mag�t�l, amilyen v�ratlanul megcs�kolt. Sz� n�lk�l h�tat ford�tok neki, �s mag�ra hagyom a folyos�n. �ppen id�ben, mert hamarosan ellibeg mellettem a Roxfort egyik szelleme. El�gedetten s�t�lok a klubhelyis�g fel�. Sz�pen haladok. B�szke lesz r�m.

- Viperaepe! – mondom ki a jelsz�t, hogy bel�phessek a klubhelyis�gbe. R�gt�n mindenki r�m n�z. Mikor fognak err�l leszokni?!

- Hogy vagy? – k�rdezi Malfoy.

- Ugyan, ne t�gy �gy, mintha �rdekelne! – rivallok r�. A l�d�mhoz megyek, belehaj�tom a holmimat. �gy d�nt�k, lezuhanyozok, hogy leh�tsem magam, mert mi tagad�s, nagyon �lveztem a t�rt�nteket.

- Mi t�rt�nt veled? �gy �v�lt�tt�l az �r�n, mintha ny�zn�nak! �s hol volt�l eddig?

Csak nem hagyj�k abba a k�rdez�sk�d�st. �jabb nagy leveg�, majd lassan szembe fordulok a t�rsas�ggal. K�rd� tekintetek sokas�ga.

- Piton �gy�ban voltam!

D�bbent csend. Mindenre sz�m�tottak, de erre nem. Pedig ez az igazs�g! Ott voltam, am�g magamhoz nem t�rtem, ott agoniz�ltam, m�g fel nem sz�v�dott a m�reg, �s ott is k�t�tt�nk volna ki, ha Piton nem t�rt volna �szhez.

El�g volt a mai napb�l. Meggondolom magam. Ink�bb kimegyek a t�hoz. Ma m�r l�tni sem akarom ezt a helyet.

Mintha nem t�rt�nt volna m�g velem el�g rossz, a nap is h�t�gra s�t. Gy�l�l�m a napf�nyt, tizenhatod r�szbeni v�mp�rs�gomnak k�sz�nhet�en. Szerencs�re csak ennyi az �kapai �r�ks�gem. Nem kell �jszakai �letet �lnem, nem kell v�rt innom, hogy �letben maradjak. �ppen el�g az akromantula m�rg�t�l f�ggn�m. Csak a napf�nyt�l val� f�lelmet �r�k�ltem, noha semmi bajom sincs t�le. Csup�n k�nyelmetlen�l �rzem magam a napon. No meg sz�papai aj�nd�k az �tlagosn�l kiss� hosszabb szemfogak.

Ez�rt azt�n, ha tehetem, ink�bb az �rny�kban maradok.

M�r a t�parton �l�k, egy f�zfa �rny�k�ban, �s egy fekete farkasp�kot tanulm�nyozok. Zs�km�ny�t vonszolja az od�ja fel�, s gyorsan halad, noha a pr�da majdnem ugyanakkora, mint � maga. Az apr�cska, fekete sz�r�k k�z�tt v�z csillan. Egy perc, �s elt�nik el�lem. Kezdek lehiggadni, de ekkor meghallom a cs�rtet�st. Valaki f�lreh�zza az �gakat, �s k�zelebb j�n. H�t m�r itt sem lehet nyugtom?

- Hagyj b�k�n! – sz�lok bar�ts�gtalanul. Az sem �rdekel, ha az igazgat� j�tt.

- Nem hagylak! - hallom a v�laszt Granger hangj�n. – Mi volt ez az eg�sz Pitonnal? – faggat�zik tov�bb.

- J�l besz�lt�l neki! – sz�lal meg egy m�sik hang. Feln�zek, �s Weasley vigyorog r�m, mellette pedig Potter �ll, �s n�znek.

- Ja! – vigyorodik el Potter. – V�gre nem csak engem szek�l…

- Hogy lehettek ilyen tusk�k? – ripakodik r�juk Granger. – Nem l�tt�tok, hogy mi t�rt�nt? Az a besz�l�s kis h�j�n az �let�be ker�lt! Piton f�ben j�r� �tkot haszn�lt egy di�k ellen! Ez�rt ki k�ne r�gni! – heveskedik.

- Na, ebben egyet�rt�nk – s�hajtja Potter, �s le�l. Pont a farkasp�k od�j�nak ny�l�s�ra. Rem�lem, megmarja… Fel�llok. Ahhoz, hogy kit�rgyaljanak, elegen vannak �gy is. K�t l�p�s ut�n meg�ll�t Granger k�rd�se:

- Mi�rt nem �rtott neked az akromantula m�rge?

- Ide figyelj, Granger! – fordulok meg, p�lc�val a kezemben. – Ne �sd az orrodat a dolgaimba!

Potter �s Weasley egyszerre r�ntanak p�lc�t, hogy megv�dj�k a bar�tn�j�ket.

- L�ttam, hogy lenyaltad az ujjadr�l! – er�sk�dik tov�bb a l�ny. Fogyt�n a t�relmem, ez a nap rengeteget kivett bel�lem.

- Nem �rtesz a sz�p sz�b�l? – Hangom halk, �s fenyeget�. Weasley �s Potter a l�ny el� �ll, de � f�lretolja �ket.

- Azt is tudom, hogy az ellenszert�l lett�l rosszul! – folytatja. Kis h�j�n felnevetek. Rosszul?! Egy Crucio sehol sincs ehhez k�pest! K�zelebb l�pek, �s az �lla al� nyomom a p�lc�mat. A Weasley fi� r�gt�n ugrik, de f�lrel�k�m. Granger k�p�be sziszegem:

- Megmondtam, Granger, hagyj b�k�n! Legk�zelebb nem fogom ilyen sz�pen k�rni!

R�vicsor�tok. Tudom, hogy ett�l mindenki megijed. Granger sem kiv�tel. Magukra hagyom �ket, a v�z sz�l�hez l�pek, ledobom a p�lc�mat, �s fejest ugrom a t�ba.

A nap h�tralev� r�sz�ben ringok a v�zen, �s pr�b�lok rendet rakni magamban. V�giggondolom, mi minden t�rt�nt velem. Hajnalban az idi�ta mad�r mart meg, azut�n Malfoy pr�b�lt r�m m�szni. V�rig s�rtettem a b�jitaltan-tan�rt, s egy �rtatlan, beidegz�d�tt mozdulat miatt Imperius-�tkot sz�rt r�m, hogy bevegyek valami ellenszert. Ett�l kis h�j�n kiny�vadtam, �s az, ahogy helyre�llt a bioritmusom, szint�n nem volt kellemes. Azut�n ism�t �sszeveszt�nk Pitonnal, mire az lesm�rolt. Na j�, nem volt az olyan rettenetes, de engem csak az cs�kolhat meg, akinek megengedem! Piton ugyan a terveim k�z�tt szerepel, de nem �gy k�pzeltem. Ett�l f�ggetlen�l persze remek�l alakulnak a dolgok.

Alkonyatkor kim�szok a partra, �s a Tiltott Rengetegbe s�t�lok. Mire a h�l�hoz �rek, nagyj�b�l megsz�rad a ruh�m. �tn�zem, kell-e valahol jav�tani rajta, de szerencs�re m�s �llat nem akadt bele, �gy m�g nyugodtan haszn�lhatom. Elhelyezkedem, s m�r majdnem elalszom, amikor azon kezdek el gondolkodni, bevegyem-e a mai adag m�rget. V�g�l �gy d�nt�k, elfogyasztom. Amit Pitont�l kaptam, az csak gyorsseg�ly volt. S�hajtva lem�szok a h�l�r�l, �s visszaballagok a kast�lyba.

�rok kritik�t!